Gazdira várva, avagy hogyan segíthetsz egy menhelyi állaton

Már a városokban is egyre elterjedtebb a kisállattartás, főként a kistermetű kutyák és macskák a befutók, hiszen őket lehet tartani kellemes körülmények között lakásban is. Ezeknek egy része azonban tenyésztőktől, vagy ismerősöktől származik és sokan nem gondolnak bele, hogy a menhelyeken is megannyi állat várja, hogy szerető családban töltse az élete hátralévő részét.

A menhelyeket gyakran csak civil finanszírozásokból és adományokból tartják fent, így véges a kapacitásuk, hiszen sokszor sérült, vagy nagyon fiatal állatok kerülnek ide. Ezeknek szüksége van állatorvosi ellátásra és speciális tápra, amelynek költségei igen magasak lehetnek. Most, a tavaszi időszakban a közösségi média oldalakon is megszaporodtak az ingyen elvihető kiscica posztok, amely a felelőtlen állattartás egyik ismérve. Akik tisztában vannak azzal, hogy nem fogják megtartani a kölyköket, és nem is hivatalos tenyészetet üzemeltetnek cselekedeteikkel indirekt ezeknek a menhelyeknek ártanak. Ugyanis így még kevesebb esély van arra, hogy az ott tartózkodó állatoknak gazdát találjanak.

Fontos állattartóként vagy leendő gazdiként is az, hogy ivartalanítsuk a házi kedvencünket. Ezt egy menhelyi örökbefogadás esetén természetesen elmondják, vagy adott esetben már el is végezték. Azonban, ha befogadunk egy kóbor macskát vagy kutyát, esetleg ismeretlen helyről szerzünk kisállatot, a lehető leghamarabb vigyük el az állatorvoshoz. Sok településen szoktak ivartalanítási akciók lenni, érdemes a helyi állatvédő szervezetnél, vagy polgármesteri hivatalban érdeklődni.

Főleg falun és kistelepüléseken akár idősebb szomszédoknak, ismerősöknek is segíthetünk azzal, ha felajánljuk, hogy elvisszük az ő állatait is. Ugyanis hiába nem akarnak rosszat, sokszor náluk fordul elő például egy nagyobb kismacska szaporulat, ha befogadnak egy-két kóbor állatot, vagy egyszerűen csak időről-időre megetetik őket. Ezzel segítünk a menhelyeknek is, hiszen nem kell több állatot befogadniuk és a régebb óta ott tartózkodókra is sor kerülhet akár.

Ha azon gondolkozunk, szeretnénk magunk mellé egy négylábú társat, érdemes elgondolkodni rajta, hogy mennyire van szükségünk egy fajtiszta kutyára, vagy macskára. Hiszen az állat fajtától függetlenül tud szeretni minket, és rengetegen várnak arra, hogy szerető családba kerülhessenek. Ráadásul, ha elég időt szánunk a folyamatra, akkor a menhelyeken lehetőségünk van több állattal is megismerkedni és kiválasztani azt, aki leginkább a mi dinamikánkhoz illik. Ráadásul, ahogy már említettem a legtöbb helyen ivartalanítva, ezen kívül pedig oltásokkal és chipeztetve kerülnek gazdihoz a kutyák, és a gondozók még tanácsokat is tudnak nekünk mondani, hogyan foglalkozzunk velük.

Nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy állatot tartson és ez a felismerés már önmagában segít abban, hogy ne kerüljenek többen menhelyre, hiszen sokukat azért vitték be oda, mert mégsem passzoltak bele a gazdi életébe. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk segíteni ezeknek a négylábúaknak. Sok helyen van lehetőség arra, hogy a kutyusokat elvigyük sétálni, ami kiváló délutáni elfoglaltság lehet és még testmozgásra is van lehetőségünk.

Sokszor keresnek fuvart ezek a helyek, főként beteg állatoknak, amit szintén önkéntesek szoktak ellátni, érdemes ezek keresésére belépni Facebook csoportokba, és felvenni a kapcsolatot a helyi állatvédő szervezetekkel. Adó 1%-ot, pénzbeli, illetve tárgybéli adományt is adhatunk ezeknek a helyeknek, de fontos, hogy előtte látogassuk meg, vagy bizonyosodjunk meg róla, hogy biztos jó célra használják fel az adományunkat.