Vörös vagy fehér?
- Dátum: 2012.01.12., 22:39
- Vaskó Gábor
- Rimar Réka
Egész életünk választások körül forog: „A pirosat vegyem meg vagy a fehéret? Régi vagy új munkahely? Hozzá menjek vagy ne? Megehetem még ezt a kocka csokit, vagy harapjak inkább egy almát?” Ilyen örökös kérdés a fehér hús vs. vörös hús is. Mind a fogyni vágyók, mind az egészségmániások latolgatják ezt a szembeállítást.
Tudományosan kimutatott, hogy a vörös húsok emészthetőség szempontjából sokkal előnyösebbek sápatag társaiknál. Ásványi anyag-tartalom szempontjából (nátrium, kálium, kalcium, vas, cink) a sertésmáj bitorolja az első helyet. Pontosabban a sertés- és marhahús megelőzi a csirke- és halhúst ebben a kategóriában. A fehérjetartalomnál, illetve a zsírtartalomnál nem lehet ilyen éles határt húzni.
Mindkettő attól függ, hogy az állatnak melyik részéről származik, illetve a halaknál, hogy milyen fajtába sorolható. A sertéskaraj mindössze 1 gramm zsírt tartalmaz 100 gramm húsban. Ugyanakkor a disznó hátszalonnája ugyanennyi mennyiségű húsban 80 gramm zsírt foglal magába. Meglepő egy kutatások által alátámasztott adat, hogy a nagyüzemben nevelt állatok zsírtartalma nyolcszor magasabb, mint a „házi állatoknál”.
Ezt a magas számot a csontlisztes táp és a mozgásszegény életmód eredményezi. Az USA-ban évekkel ezelőtt a szívgyógyászok megpróbálták átszoktatni a lakosságot egy halban gazdag étrendre az Omega-3 zsírsavak miatt, illetve a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azzal viszont nem számítottak, hogy káros hatásokkal is kell számolniuk. A halolaj gazdag A- és D-vitaminban, és ezen vitaminok túlzott fogyasztása toxikusságot eredményezhet. A tengeri élőlények közül az ún. tenger gyümölcsei is ártalmasak lehetnek a szervezetre, mivel funkciójuk a víz tisztítása.
Egy elrettentő példa: a kagyló képes egy kolerával fertőzött kút vizét megtisztítani azzal, hogy óránként 8-10 liter vizet átszűr a testén. Ezt a tevékenységét végzi azokban a szennyvízzel igen gyakran fertőzött parti vizekben is, ahol általában kifogják, így elképzelhetjük, hányféle baktérium gyűlt össze a szervezetében.
A tudomány mindig újabb és újabb felfedezésekkel zúzza porrá a stabilnak hitt téziseinket. Az egészséges életmód valójában nem is létezik, ezért én azt tanácsolom, ki-ki döntse el magának mi a fontosabb az életében: abban a tudatban élni, hogy mindent megtett az egészségéért, vagy egyszerűen élvezni az életet, amíg csak lehet.
Mi az az unami?
Az elnevezést az "ötödik" íz koncepciójának egyik megalkotója és propagátora, Ikeda Kikunae javasolta a huszadik század elején. Az umami tulajdonképpen egy aminosav, az L-glutamát íze, más ízmolekulákkal társulva fokozza azok intenzitását és az ízlelőbimbóra gyakorolt hatását.
Súlyproblémák és jojó-effektus
Aki fogyókúrázott már valaha, hallott már a jojó-effektusról, de mi állhat a hátterében, mi történik ilyenkor a testünkkel és mi a megoldás arra, hogy elkerüljük?
A sokoldalú rozmaring
A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.
Melyik sófajta a legegészségesebb?
Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!
Mit kell tudni az inozitról?
Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.