Vörös vagy fehér?
- Dátum: 2012.01.12., 22:39
- Vaskó Gábor
- Rimar Réka
Egész életünk választások körül forog: „A pirosat vegyem meg vagy a fehéret? Régi vagy új munkahely? Hozzá menjek vagy ne? Megehetem még ezt a kocka csokit, vagy harapjak inkább egy almát?” Ilyen örökös kérdés a fehér hús vs. vörös hús is. Mind a fogyni vágyók, mind az egészségmániások latolgatják ezt a szembeállítást.
Tudományosan kimutatott, hogy a vörös húsok emészthetőség szempontjából sokkal előnyösebbek sápatag társaiknál. Ásványi anyag-tartalom szempontjából (nátrium, kálium, kalcium, vas, cink) a sertésmáj bitorolja az első helyet. Pontosabban a sertés- és marhahús megelőzi a csirke- és halhúst ebben a kategóriában. A fehérjetartalomnál, illetve a zsírtartalomnál nem lehet ilyen éles határt húzni.
Mindkettő attól függ, hogy az állatnak melyik részéről származik, illetve a halaknál, hogy milyen fajtába sorolható. A sertéskaraj mindössze 1 gramm zsírt tartalmaz 100 gramm húsban. Ugyanakkor a disznó hátszalonnája ugyanennyi mennyiségű húsban 80 gramm zsírt foglal magába. Meglepő egy kutatások által alátámasztott adat, hogy a nagyüzemben nevelt állatok zsírtartalma nyolcszor magasabb, mint a „házi állatoknál”.
Ezt a magas számot a csontlisztes táp és a mozgásszegény életmód eredményezi. Az USA-ban évekkel ezelőtt a szívgyógyászok megpróbálták átszoktatni a lakosságot egy halban gazdag étrendre az Omega-3 zsírsavak miatt, illetve a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azzal viszont nem számítottak, hogy káros hatásokkal is kell számolniuk. A halolaj gazdag A- és D-vitaminban, és ezen vitaminok túlzott fogyasztása toxikusságot eredményezhet. A tengeri élőlények közül az ún. tenger gyümölcsei is ártalmasak lehetnek a szervezetre, mivel funkciójuk a víz tisztítása.
Egy elrettentő példa: a kagyló képes egy kolerával fertőzött kút vizét megtisztítani azzal, hogy óránként 8-10 liter vizet átszűr a testén. Ezt a tevékenységét végzi azokban a szennyvízzel igen gyakran fertőzött parti vizekben is, ahol általában kifogják, így elképzelhetjük, hányféle baktérium gyűlt össze a szervezetében.
A tudomány mindig újabb és újabb felfedezésekkel zúzza porrá a stabilnak hitt téziseinket. Az egészséges életmód valójában nem is létezik, ezért én azt tanácsolom, ki-ki döntse el magának mi a fontosabb az életében: abban a tudatban élni, hogy mindent megtett az egészségéért, vagy egyszerűen élvezni az életet, amíg csak lehet.
A jód szerepe az emberi szervezetben
Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.
Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron
Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.
Egészséges sajtok nyomában
A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.
Káros a léböjtkúra?
Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek
Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!