Ép testben, épp hogy élek
- Dátum: 2012.01.19., 10:54
- Vaskó Gábor
A 21. század legfőbb problémája, hogy miként tudjuk megőrizni testi-lelki egészségünket ebben a rohanó világban.Sokan azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy fizikai létünk egészséges megőrzése mellett törekednünk kell arra is hogy ebben a testben egy ép lélek húzódjon meg, hiszen enélkül a harmónia nélkül nem lehetünk igazán egészségesek.
Mindannyian vágyunk arra, hogy megvalósítsuk vágyainkat. Néha ezek a vágyak összhangban vannak az adottságainkkal, néha azonban távolabb állnak a realitástól. Sokszor nehéz szétválasztani ezeket a vágyakat a "valódi" céloktól és megtalálni az egyedi utunkat, azt ahol önmagunk lehetünk, ahol kibontakozhatnak a bennünk lévő adottságok. Önmagunk megvalósítása nem irreális vágyak kergetését jelenti.
Az önmegvalósítást egy virághoz lehetne hasonlítani: a magban minden benne van, amivé válik a virág, magában rejti a tulajdonságait, de sokszor nem tudjuk, hogy milyen virág is nyílik belőle, ha nem ismerjük a magot. Az önmegvalósítás nem egy mindent vagy semmit jellegű történés, hanem folyamat jellegű.Ezoterikus körökben is alkalmazzák az önmegvalósítás szót, pedig oda valószínűleg az angol kifejezés (self-realization) tükörfordításaként került. Az ön-megvalósítás ebben az értelemben egyfajta pszichikai kiteljesedést, lelki kibontakozást, harmóniát jelent, talán a jobb életminőség aktív megéléseként értelmezhetnénk. Az önmegvalósítás nem más, mint céljaink közül azoknak a céloknak az elérése, amelyek boldoggá tesznek, amelyek irányt és értelmet adnak életünknek.
Az életminőség -, mint fogalom sajnos nem mindig jól értelmezett a társadalom nagy része számára. Sokan el vagyunk foglalva azzal, hogy minél több anyagi javat megszerezzünk, amivel tulajdonképpen nincs is probléma, hiszen ez a létbiztonságot szolgálja, amely nélkül ma már nagyon nehezen lehet megélni. A probléma csupán akkor van, ha elfelejtjük, hogy nem mi vagyunk a tárgyakért, hanem a tárgyak vannak értünk. Kényelmünket szolgálják, megkönnyítik életünket.Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet a közhelynek számító ám de mégis tanulságként szolgáló címre. Mindig kövessük a saját utat, amit kiszabtunk magunknak. Fontos az önmegvalósítás, de egészséges keretek között, nem egy mások által mutatott cél elérésével valósíthatjuk meg.
A kép forrása: sxc.hu
Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?
Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?