Menü

Vezess, ne mobilozz!

A vezetés közbeni mobiltelefon használat bármilyen formája veszélyes lehet nemcsak az egészségünkre, hanem a pénztárcánkra is.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy nemcsak a kézben tartott mobiltelefonnal, hanem a headsettel folytatott telefonálás is csökkenti a sofőrök teljesítményét, legyen szó a sebesség vagy a távolság megválasztásáról. A telefonáló sofőrök nagy része azzal védekezik, hogy legalább annyira figyelemelterelő az utastárs, mint a mobiltelefon, ugyanakkor az utastárs segíthet a navigálásban, a kritikus forgalmi helyzet felismerésében, vagy akár csendben is maradhat, míg a telefonvonal másik végén lévő partnerünk erre nem képes. Ezáltal a mobiltelefonálás nagyobb veszéllyel van az egészségünkre, testi épségünkre, mint az utastársunkkal folytatott beszélgetés.

Hazánkban, vezetés közben csak kihangosítóval vagy headsettel szabad telefonálni, de egyes kutatások azt mutatták ki, hogy közel olyan veszélyes így telefonálni, mint kézben tartott mobiltelefonnal, ugyanis a figyelmünket így is elvonja a telefonálás, ezáltal csökken a reakcióidő.

A vezetés közbeni mobiltelefonálást 1997 óta tiltja a KRESZ, viszont sokan azt gondolják, hogy csak a fülünkhöz tartott telefonálás tiltott, ugyanakkor már a kézben tartott mobiltelefon használatát is bünteti a törvény. Így tehát nem szabályos a kézben kihangosítás, a vezetés közbeni SMS írás, vagy a mobiltelefon bármilyen más célú használata is.

A törvényi szabályozás is az idő múlásával változott. Volt olyan időszak, hogy külön büntették a lakott területen belüli mobiltelefonálást, mert azt veszélyesebbnek ítélték, mint a lakott területen kívüli vagy az autópályán folytatott mobiltelefonálást. Ma már ez alapján nem tesz különbséget a törvény, legfeljebb az intézkedő rendőr hatáskörére bízza a szankcionálást, a büntetés mértékét.

Felmerül a kérdés, mit tegyünk, ha rajtakapnak minket vezetés közbeni mobiltelefonáláson. Nos, a legjobban tesszük, ha együttműködünk a hatósággal, és a felkínált bírságot kifizetjük. Ha harcba szállunk, nehéz győztesen kijönnünk a helyzetből. A rendőrség a mobilszolgáltatótól bekérheti, hogy az adott időpontban használták-e a mobiltelefonunkat, és ha az esetleges utastársunkra fognánk a telefonálást, még hangfelvétel is rendelkezésre állhat.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.