Menü

Hogyan is hatnak a fürdők?

Közismert tény, hogy a vízben könnyebbnek érezzük testünket, könnyebben mozgatjuk végtagjainkat. Különösen jól észlelhető ez a jelenség sérült, kopott, beteg ízületek esetén. Mozgás közben érezzük a víz simogató, masszírozó hatását.

A langyos, vagy kellemesen meleg vízben ellazulnak a feszes izmok, kitágulnak a vérerek, javul a vérkeringés. Ezek az úgynevezett fizikai hatások. A termál- és gyógyvizek emellett azonban kémai hatásokkal is rendelkeznek, amely a bennük oldott ásványi anyagoknak köszönhető.

Ezek az ásványi sók a bőrön keresztül felszívódva bekerülnek a vérkeringésbe, és így eljutnak a test minden egyes kicsi sejtje közelébe. Erősítik az immunrendszert, pótolják az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, kedvezően befolyásolják a szervezet reakciókészségét, segítik az öngyógyító folyamatokat.

A gyógyvizek fizikai tulajdonságai közül különösen fontos a víz hőmérséklete. A langyos 21-31°C hőmérsékletű fürdők az idegrendszerre nyugtató hatásúak. A meleg fürdők hőmérséklete 32-37°C között van. Az ilyen vízben a bőr erei kitágulnak, a szívműködés, a légzés szaporább lesz.

Gyógyfürdőzéskor a meleg hatására kitágulnak a bőr pórusai, így a vízben található ásványi anyagok könnyen bekerülhetnek a vérkeringésbe. Erősítik az immunrendszert, fokozzák a nyirokkeringést, ezáltal gyógyító folyamatokat indítanak be a szervezetben.

A meleg víz oldja a fájdalmas izomgörcsöket, csökkenti az ízületi fájdalmakat, gyorsítja a salakanyagok kiválasztódását. Ivókúraként a nátrium és hidrokarbonát-ionokat tartalmazó alkalikus vizek a gyomor és bélhurut, a gyomorsav túltengés és a légúti hurutos betegségekre ajánlottak.

Forrás: ma.hu
Fotó: sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.