Hogyan is hatnak a fürdők?
- Dátum: 2013.01.15., 11:05
- Németh Attila
Közismert tény, hogy a vízben könnyebbnek érezzük testünket, könnyebben mozgatjuk végtagjainkat. Különösen jól észlelhető ez a jelenség sérült, kopott, beteg ízületek esetén. Mozgás közben érezzük a víz simogató, masszírozó hatását.
A langyos, vagy kellemesen meleg vízben ellazulnak a feszes izmok, kitágulnak a vérerek, javul a vérkeringés. Ezek az úgynevezett fizikai hatások. A termál- és gyógyvizek emellett azonban kémai hatásokkal is rendelkeznek, amely a bennük oldott ásványi anyagoknak köszönhető.
Ezek az ásványi sók a bőrön keresztül felszívódva bekerülnek a vérkeringésbe, és így eljutnak a test minden egyes kicsi sejtje közelébe. Erősítik az immunrendszert, pótolják az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, kedvezően befolyásolják a szervezet reakciókészségét, segítik az öngyógyító folyamatokat.
A gyógyvizek fizikai tulajdonságai közül különösen fontos a víz hőmérséklete. A langyos 21-31°C hőmérsékletű fürdők az idegrendszerre nyugtató hatásúak. A meleg fürdők hőmérséklete 32-37°C között van. Az ilyen vízben a bőr erei kitágulnak, a szívműködés, a légzés szaporább lesz.
Gyógyfürdőzéskor a meleg hatására kitágulnak a bőr pórusai, így a vízben található ásványi anyagok könnyen bekerülhetnek a vérkeringésbe. Erősítik az immunrendszert, fokozzák a nyirokkeringést, ezáltal gyógyító folyamatokat indítanak be a szervezetben.
A meleg víz oldja a fájdalmas izomgörcsöket, csökkenti az ízületi fájdalmakat, gyorsítja a salakanyagok kiválasztódását. Ivókúraként a nátrium és hidrokarbonát-ionokat tartalmazó alkalikus vizek a gyomor és bélhurut, a gyomorsav túltengés és a légúti hurutos betegségekre ajánlottak.
Forrás: ma.hu
Fotó: sxc.hu
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.