Mi is az a hajgyógyászat?
- Dátum: 2013.01.20., 21:42
- Németh Attila
A hajgyógyászat hazánkban még viszonylag fiatal szakág, azonban egyre népszerűbb. A hajunk ugyanúgy reagál a szervezetünkben lejátszódó folyamatokra, mint más szervünk. A minőségének megromlása, a hajhullás, vagy egyéb elváltozás mindig arra figyelmeztet, hogy valamilyen szinten megbomlott a testi-lelki egyensúlyunk.
- Vérkép és mikrokamera nélkül komoly diagnózist nem lehet felállítani – tudtuk meg Kőhidi Zsuzsanna hajgyógyásztól. – A kamera egy igen éles szemű, speciális műszer, amely kétszázszoros nagyításra képes, így tökéletesen fel tudjuk mérni a haj, a hajhagymák és fejbőr állapotát. A vérkép segítségével pedig megállapíthatjuk, hogy csak egy esetleges vitaminhiány, vagy esetleg más, komolyabb változás áll a haj megbetegedése mögött. Gyakorta a hajbetegségek hátterében a stressz áll, ami tapasztalatunk szerint minden szervünkre igen nagy hatással van – összegzett a szakértő.

Kőhidi Zsuzsanna szerint a hajszál olyan, akár egy kis facsemete, amelyet ugyanúgy gondozni kell, mint a növénykét. A hajszálak a hajszálérhálózaton keresztül érintkeznek a hajhagymával, ahonnan az oxigént és a tápanyagot kapják.
A leggyakoribb problémát a hajhullás, a haj zsírosodása, vagy korpásodása okozza. Ezek jó esetben mind gyógyíthatóak orvosi és természetgyógyászati módszerekkel együttesen.
A szakértő hozzátette, nem elég csupán a tüneteket kezelni, mindig érdemes feltárni a baj valódi okát, mert ellenkező esetben kiújulhat a probléma. Hogy a haj megbetegedését elkerüljük, törekednünk kell az immunrendszer egészséges működésére, és hogy mindig szakítsunk időt a pihenésre, a meditációra, a kikapcsolódásra.
Fotó: sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.