Menü

Játszma, de nem szórakozás

  • Dátum: 2013.02.22., 20:08

Alapvető tény, hogy társas érintkezés nélkül nem lennénk képesek létezni. Állatokon végzett kísérletek bizonyítják például, hogy az érintés, érintkezés elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek, ennek teljes hiánya visszafordíthatatlan pszichikai és fizikai leromlással jár.

A kutatások azt is kimutatták, hogy megdöbbentő módon a hiányánál még az is jobb, ha negatív társas érintkezés történik, például bántalmazás.

A gyermeki ingeréhség átalakul felnőttkorra, megjelennek az elismerés igény rejtett formái. Az intim fizikai kapcsolat mellett, a társas érintkezésnek sokféle módja lehet, a lényeg hogy annyira fontos alkotóeleme életünknek, hogy törekszünk minél több alkalmat teremteni rájuk. Itt kerül előtérbe a játszma szerepe, amely pszichológiai értelemben, de köznapiasan fogalmazva olyan „adok-kapok” sorozatot jelent, melynek előre látható kimenetele van. A játszmák tulajdonképpen olyan interakciók, amelyek tele vannak csapdás lépésekkel, fondorlatokkal, fontos jellemzőjük az ismétlődés és a rejtett szándék.

A játszmák életünk minden területét behálózzák, és nemcsak bizonyos kultúrákra jellemzőek. Ebből következik, hogy nem specifikusan párkapcsolati természetűek, de az élet e területét főleg átszövik, ilyenek például a házassági és szexuális játszmák.
Egy nagyon leegyszerűsített példa lehet a játszmára, az, amikor mondjuk egy nő állandóan, visszatérő jelleggel kérdezi meg párját, vagyis próbálja játszmába csalogatni azzal a kijelentéssel, hogy: „Ugye, milyen nagy a fenekem, drágám, olyan kövér vagyok.” Ez esetben persze mindenki tudja, hogy a várt válasz nemleges, vagyis a játszmának a dicséret, az elismerés kieszközölése a célja.

A játszmák funkciója lehet az idő kitöltése, vagy az is, hogy lehetőséget ad az intimitásra. A társas érintkezés elengedhetetlen a testi- lelki egyensúlyunk megőrzéséhez, leginkább a játszmamentes valódi intimitásra lenne szükségünk, a játszmák csupán ennek pótlékai, de fontos részei életünknek.

A játszmaelemzés egy jóval összetettebb téma, vannak romboló és építő játszmák is. A negatív játszmák rombolják az interakcióink minőségét, és sebeket ejtenek a kapcsolatokon, anélkül hogy észrevennénk. Eric Berne Emberi Játszmák című könyve ugyan pszichológiai tárgyú és elsősorban szakembereknek íródott, mégis a laikusok körében is bestsellerré vált, mivel konkrét játszmák elemzésével köznapi tapasztalatainkat eleveníti meg.

A játszmáink tudatosítása már csak azért is fontos lehet, mert kapcsolatalakító erejük jelentős.

Fotó: sxc.hu

A túlzott perfekcionizmus hátrányai

Manapság egyre nagyobb elvárások szakadnak a nyakunkba, ami néhány embernél azt eredményezheti, hogy túlzottan perfekcionista lesz. Ez károsan hat egyaránt a saját mentális egészségünkre, teljesítményünkre és hosszú távon az emberi kapcsolatainkra is. Ezért fontos tehát felismerni, és tenni ellene!

A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei

A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.