Menü

Hogyan tesszük tönkre gyermekeinket?

  • Dátum: 2013.02.24., 22:38

A tanulási nehézségek okai között az idegrendszer részleges éretlenségén kívül nagyon gyakran szerepel a tanulás lelki feltételeinek megromlása.

Könnyen belátható, hogy a kudarcélmények, a negatív megerősítés hogyan változtathatja át a tanulás kezdetben örömteli folyamatát szenvedéssé.

A tanulással vagy a teljesítménnyel kapcsolatos stressz és annak negatív hatásai nem természetes velejárói az életnek! Ezek elkerülésében nagyon nagy felelőssége van a szülőknek és a gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak.

Szülőként gondoljunk csak arra, hogy amikor túl korán, túl sokat követelünk a gyerektől, a legjobb szándékunk ellenére sem fogjuk megkönnyíteni az iskolai éveit, hanem esetleg egy életre elvesszük a kedvét a tanulástól. Esetleg hozzájárulunk valamilyen tanulási nehézség kialakulásához. Nem tragédia, ha a gyerekünk nem tanul meg írni, olvasni még az iskolába lépés előtt. Sőt! Az óvodás gyerek éretlen idegrendszerét szinte megoldhatatlan feladat elé állítják az ilyen próbálkozások. Nincs stresszkeltőbb helyzet egy gyerek számára, mint teljesítményével elégedetlen, ideges vagy erőszakos szülő. De még csak mérgesnek sem kell az anyukának lennie ahhoz, hogy lelki sérüléseket okozzon gyermekének. Bőven elég a gyerek számára az a tudat, hogy nem tudott megfelelni valamilyen elvárásnak.

Természetesen nem csak a szülők felelősségéről kell beszélnünk. Egy életre megnyomorítja a diákját az a tanító, aki nevetségessé teszi vagy összeszidja az osztály előtt a csúnyán író vagy nehezen olvasó gyereket. Attól, hogy valaki rondán ír vagy nehezen olvas még nem dől össze a világ. Szakszerű segítséggel és egy kis biztatással csodákat tehetünk, de nem hiszem, hogy a szidások hatására bárkinek is tartósan javulna az iskolai teljesítménye.

Érdemes szem előtt tartani, hogy az ember fiatal felnőttkorában képes a legrövidebb idő alatt a legnagyobb mennyiségű tananyagot elsajátítani. Annak a fiatalnak, akinek nem vették el a kedvét a tanulástól, nem akadályozzák stressznyomok a teljesítményét, nem okoz majd problémát bármilyen tananyag elsajátítása. Nem feltétlenül kell az általános iskolai teljesítményt erőltetnünk, hiszen van az életnek egy olyan szakasza amikor az általános, de még a középiskolai tananyag is nevetségesen kevésnek tűnik és játszva elsajátítható. Egyetlen egészséges lelkületű, ép intellektusú huszonévesnek sem jelenthet problémát, a korábbi hiányosságok villámgyors ledolgozása. Amikor saját negatív tapasztalatainktól hajtva, már óvodás korban erőltetjük a nyelvoktatást, hogy az egyetemi évek alatt ne okozzon problémát gyerekünknek, csak arról feledkezünk meg, hogy a szenvedéseink forrása igazából nem a nyelvtanulás volt, hanem a tanulással szemben bennünk kialakult negatív beállítódás. Görcsös igyekezetünkben, hogy segítsünk éppen ezt a negatív beállítódást adjuk tovább gyermekünknek.

Persze nem vagyunk hibátlanok. Óhatatlanul árthatunk, még legjobb szándékunk ellenére is a saját vagy a ránk bízott gyerekeknek. Hiszem, hogy nincs olyan szülő vagy elkötelezett pedagógus, aki ne a legjobbat akarná. Más kérdés, hogy a jó szándék sajnos nem elég, és nemhogy a szülőket, de még a pedagógusokat sem készíti fel senki a tanulási nehézséggel, esetleg más hátrányokkal küzdő gyermekek kezelésére. Szerencsére ma már igen nagy irodalma van a stressznek és akad bőven jól felkészült szakember is, aki adott esetben a szülő, vagy a pedagógus segítségére siethet. Igen jó eredményeket lehet elérni a kineziológia vagy az izomkontroll segítségével.

Ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek problémája a stresszel kapcsolatos, bizalommal kell fordulni szakemberekhez , akik szervesen beépítik mozgásterápiás programjukban a stressz hatásainak enyhítését is.

Amennyiben mélyebben érdekel a téma, szeretnél többet tudni a stressz káros hatásairól, szeretnéd elsajátítani a stresszoldó technikákat, ismerd meg tanulasinehezsegek.hu akkreditált továbbképzéseit!

Fotó: sxc.hu

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?

Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban

A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.