Menü

Iskolai félelmek- Miért szorong a gyermek?

A félelem és a szorongás mindenki számára ismert érzelmi állapot, szélsőséges változatai komoly nehézséget okozhatnak, főleg gyerekek esetében. Gyakran okoznak teljesítményromlást, és viselkedés zavarokat, ezért fontos, hogy felismerjük, ha a gyermekünk fél és szorong az iskolában.

A két fogalom jelentése és tünetei nagyon hasonlóak, a pszichológia úgy tesz különbséget a kettő között, hogy a félelemnek konkrét tárgya van, a szorongás egy általánosabb negatív érzelmi állapot. A testi tünetek megegyeznek, általában a következő jelek utalnak rá: izzadás, hasi fájdalom, szájszárasság. A szorongászavarnak különböző típusai vannak, például a felnőttek körében is gyakori pánikbetegség. Ez a típusú szorongás legfőbb jellemzője, hogy epizodikus, átmeneti, váratlanul megjelenő intenzív félelem, ami fokozott testi tüneteket is okoz. Továbbá vannak különböző fóbiák is, ahol a félelemnek azonosított tárgya van.

Gyerekek esetében különösen fontos téma lehet a teljesítményszorongás jelensége, amely gyakori oka a rossz teljesítménynek. Olyan helyzetekben fellépő szorongás, ahol teljesítmény alapján értékelik a személyt, például vizsga, dolgozatírás, előadás, sportverseny esetében.  A pszichológusok két alapvető összetevőre bontják a teljesítményzavart, egyrészt jelentkezik az aggodalom, ami adódhat például másokkal való összehasonlításból, vagy a szégyentől való félelemből. A fokozott aggodalom gátolja a figyelmet és a koncentrációt, ezért csökken a teljesítmény. Az aggodalom mellett megjelenik a stressz is, ami testi tüneteket is okoz.

Itt érdemes megjegyezni az „önbeteljesítő jóslat” jelenségkörét. A tanárok és a szülők is elvárásokat hordoznak magukban a gyerekekkel kapcsolatban, ezek nem feltétlenül tudatosak, de közvetett módon hatnak a gyerekek teljesítményére. Kutatások igazolták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik felé pozitív teljesítményelvárásokkal viszonyultak valóban jól teljesítettek, de ennek fordított esete is beigazolódott. Vagyis a gyerekek iskolai teljesítményével kapcsolatos tanári elvárások jelentősen befolyásolják a gyerekek viselkedését, és eredményeit. De honnan érzékelik a gyerekek ezeket az elvárásokat? Például pozitív elvárások közvetett módon jelentkezhetnek több szemkontaktus, gyorsabb megerősítés, több mosoly formájában.

Létezik sikerfélelem is, melynek szintén gyakori helyszíne az iskolai légkör. Ez a jelenség megfigyelhető például jó tanulók esetében, mivel félnek a kirekesztéstől, szociális elutasítástól.

A krónikus iskolakerüléshez hasonló, de nem feltétlenül azonos az iskolafóbia. Ez a típusú szorongás, félelem nem jelent feltétlenül konkrét iskolai hiányzást, de negatív hatással van a teljesítményre. Jelei lehetnek például viselkedési problémák az iskolában, iskolakerülés, rosszullétek. Ez a fóbia gyakorlatilag az iskola elutasításában manifesztálódik, hátterében gyakran rejtőzik szorongás és depresszió. Többféle oka lehet, például félelem a társas helyzetektől, de gyakran az is probléma lehet, ha a szülők saját negatív iskolai élményekkel rendelkeznek és ezeket nem tudatos módon, de közvetítik gyerekeik felé is.

Nem kell minden rossz iskolai osztályzat mögött komoly zavart, vagy szorongást feltételeznünk, de nem szabad lekicsinyíteni a gyerekek iskolai problémáját. A gyerekeknek komoly kihívást jelent az iskolai élet, hiszen meg kell állni helyüket mind teljesítmény mind szociális szempontból, többféle elvárás is nehézkedik rájuk, és ezeket mindenki másképp kezeli. Komoly teljesítmény romlás esetén érdemes odafigyelnünk az okokra, de ahogy láthattuk, a kiválóan teljesítő gyerekeknek sem mindig egyszerű.

Fotó: sxc.hu

Hogyan fejlesszük a gyermekünk finommotorikai képességét?

Kicsit aggodalomra ad okot, ha azt halljuk a szakembertől, hogy „fejleszteni kell a gyermekünk finommotorikai képességét”, hiszen első hallásra valami bonyolult tevékenységnek tűnhet. Pedig nem az!

Mennyit hízhatok terhesség alatt?

Dunát lehetne rekeszteni a témával, hiszen bármennyi írás és tanács született a terhességi hízásról, sok várandós nő állandó gondolata, hogy vajon mennyi az annyi. Természetesen nincs rá szabály, mert nem egyforma súllyal kezdjük a babavárást, azonban van némi támpont, hogy tudjunk kalkulálni.

A magzati diagnosztika fejlődése – a katonai eszközöktől egy egyszerű vérvételig

A magzati diagnosztika az utóbbi néhány évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Míg hatvan évvel ezelőtt az is nagy eredménynek számított, hogy meg tudták állapítani a magzat anyaméhen belüli elhelyezkedését és kiszűrték az esetleges súlyos rendellenességeket, ma már az anyai vérből genetikai vizsgálatot végeznek, és akár az első trimeszter közepén megtudhatjuk, hogy a baba kisfiú vagy kislány.

Igen, a harmadik is fiú…

Azt hiszem a terhesség várandósság (írjuk ezt a szebb szót) mindenképpen egy csodálatos másállapot, s ha szerény számításaim szerint kifelejtem a vele járó néhány kellemetlenséget, tényleg egy áldott időszak. Mert igen, az! A kellemetlenségek alatt pedig nemcsak hormonális, testi és hangulati változásokat értek, hanem néhány embert is.

Koleszterin gyermekkorban

Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál.