Menü

A különleges Tourette-szindróma

  • Dátum: 2013.03.07., 20:01

Káromkodni nem szép dolog és a gyerekeket is próbáljuk leszoktatni róla. De mi a helyzet olyankor, ha nem direkt csinálja és a büntetés sem segít?

A Tourette-szindróma egyik jele az akaratlan káromkodás. A betegség során a páciens, egy gyűjtőfogalommal élve, tic-ektől szenved, amik akaratlan mozgásokat és irányíthatatlan beszédet jelent. A leggyakoribban előforduló tic a csettintgetés és a káromkodás.
Leginkább gyermekkorban alakul ki, de abszolút nem gyakori, 10.000 gyermekből 5-50 lesz beteg. 10-12 éves korban a legerősebbek a tünetek, utána csökkennek a panaszok, felnőttkorra az esetek harmadában teljesen meg is szűnik.

A tüneteket kétfelé bontjuk, vannak a motorikus tic-ek, ezek a kényszermozgások, amelyek legtöbbször az arcon jelentkeznek, fintorgás, grimaszolás, hunyorgás, pislogás, szemhéj-, szemöldök, száj, vagy a fej rángásában nyilvánul meg. Végtagrángással is sűrűn jár a betegség, súlyosabb esetben az egész testét hajlítgatja vagy tömeges mozgásviharok is jelentkezhetnek.  A hangadások (vagy vokális tic-ek) lehetnek sóhajtások, szipogás, krákogás, morgó hangok kiadása. Gyakran előfordul, hogy káromkodik, obszcén szavakat mond akaratlanul a beteg. 
A betegség kiváltó okát egyelőre még nem tudják, örökölni nem lehet, csak a rá való hajlamot. Az eddigi vizsgálatok szerint az agyban az idegsejtek kommunikációját biztosító ingerület átvivő anyagok zavara okozza a bajt. A betegeknél szorongás, depresszió, feszültség, stressz, de akár hirtelen jött öröm is válthat ki ilyen reakciót.

A legtöbbször nem igényel kezelést, ha azonban a beteget a mindennapi életben meglehetősen zavarja és akadályozza, lehetséges gyógyszerekkel kordában tartani. Kifejezetten Tourette-szindrómára nem létezik gyógyszer, antipszichotikus szerekkel történik a kezelés, azt azonban tudni kell, hogy ezek sem szüntetik meg teljesen a tünetek, csak segítenek kordában tartani őket.

Habár néha kínos szituációkat is eredményez, a legtöbb Tourette-szindrómás elfogadta betegségét, és vannak, akik mások arcára is szeretnek ezzel mosolyt csalni. Egy fiatalember például feltöltött egy videót magáról, ahogy egy szerelmes dalt próbál elénekelni, miközben különböző obszcén szavakkal toldja meg az eredeti szöveget.  (A videóhoz némi alap angol tudás elégséges, de nem szükséges feltétel :) )

Fotó: sxc.hu

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.