A különleges Tourette-szindróma
- Dátum: 2013.03.07., 20:01
Káromkodni nem szép dolog és a gyerekeket is próbáljuk leszoktatni róla. De mi a helyzet olyankor, ha nem direkt csinálja és a büntetés sem segít?
A Tourette-szindróma egyik jele az akaratlan káromkodás. A betegség során a páciens, egy gyűjtőfogalommal élve, tic-ektől szenved, amik akaratlan mozgásokat és irányíthatatlan beszédet jelent. A leggyakoribban előforduló tic a csettintgetés és a káromkodás.
Leginkább gyermekkorban alakul ki, de abszolút nem gyakori, 10.000 gyermekből 5-50 lesz beteg. 10-12 éves korban a legerősebbek a tünetek, utána csökkennek a panaszok, felnőttkorra az esetek harmadában teljesen meg is szűnik.
A tüneteket kétfelé bontjuk, vannak a motorikus tic-ek, ezek a kényszermozgások, amelyek legtöbbször az arcon jelentkeznek, fintorgás, grimaszolás, hunyorgás, pislogás, szemhéj-, szemöldök, száj, vagy a fej rángásában nyilvánul meg. Végtagrángással is sűrűn jár a betegség, súlyosabb esetben az egész testét hajlítgatja vagy tömeges mozgásviharok is jelentkezhetnek. A hangadások (vagy vokális tic-ek) lehetnek sóhajtások, szipogás, krákogás, morgó hangok kiadása. Gyakran előfordul, hogy káromkodik, obszcén szavakat mond akaratlanul a beteg.
A betegség kiváltó okát egyelőre még nem tudják, örökölni nem lehet, csak a rá való hajlamot. Az eddigi vizsgálatok szerint az agyban az idegsejtek kommunikációját biztosító ingerület átvivő anyagok zavara okozza a bajt. A betegeknél szorongás, depresszió, feszültség, stressz, de akár hirtelen jött öröm is válthat ki ilyen reakciót.

A legtöbbször nem igényel kezelést, ha azonban a beteget a mindennapi életben meglehetősen zavarja és akadályozza, lehetséges gyógyszerekkel kordában tartani. Kifejezetten Tourette-szindrómára nem létezik gyógyszer, antipszichotikus szerekkel történik a kezelés, azt azonban tudni kell, hogy ezek sem szüntetik meg teljesen a tünetek, csak segítenek kordában tartani őket.
Habár néha kínos szituációkat is eredményez, a legtöbb Tourette-szindrómás elfogadta betegségét, és vannak, akik mások arcára is szeretnek ezzel mosolyt csalni. Egy fiatalember például feltöltött egy videót magáról, ahogy egy szerelmes dalt próbál elénekelni, miközben különböző obszcén szavakkal toldja meg az eredeti szöveget. (A videóhoz némi alap angol tudás elégséges, de nem szükséges feltétel :) )
Fotó: sxc.hu
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.