Szex és iskola

A mai kor paradox jelensége, hogy míg a pubertáskor fölgyorsított és a nemi élet egyre korábban kezdődik, ezzel párhuzamosan az ifjúkor természetellenesen kitolódik (lásd egyetemi évek).

Kutatások bizonyítják, hogy a nemi érés és az első szexuális élmény is egyre korábbra tolódik, utóbbi életkor tekintetében a fejlett nyugati országokban átlagosan 16 éves korra jellemző. Az átlag nem is olyan kifejező, mert sokkal fiatalabb életkort is magába foglal, 12- 13 évesek között sem ritka ma már a rendszeres nemi élet. Közben pedig az a jelenség is megfigyelhető, hogy az ifjúkor rendkívül kitolódik, a hosszú egyetemi évek már nemcsak egy szűk társadalmi rétegre jellemző. Ezt a folyamatot a „mamahotel” kifejezéssel is szokták érzékeltetni, ami azt jelenti, hogy a már igencsak felnőttkorban lévő személy hosszúra nyújtott tanulmányai alatt még mindig otthon él, a szülei teljes ellátást biztosítanak, furcsa képződménye a felnőtt és a gyermeki életnek és hatással van a párkapcsolatokra is.

A nemi érés és a szexuális élet egyre fiatalabb korban jelentkezik, ennek hátterében főként a tömegkommunikáció szerepét hangsúlyozzák, már a reklámok is sokszor szexuálisan túlfűtöttek. A jelenség oka komolyabb elemzést igényelne, nem lehet egy-egy tényezővel magyarázni. Persze mint minden másban, e témában is vannak örökérvényű jellemzők, az életkortól függetlenül az örömök egyik forrása a testi érintkezés. Mi emberek akárcsak beszéd-, szexuális potenciállal is születünk a környezetünk (nevelés, családi háttér, vallás, kortárs csoport stb.) hatására fog például meghatározott szakaszban kibontakozni, és ugyancsak ezek a tényezők befolyásolják azt is, hogy egyáltalán milyen viselkedést minősítünk szexuálisnak.

A serdülőkorban fókuszba kerülnek a nemi szerepek, a biológiai érés hormonális változásokkal jár. Ezek a folyamatok általában „szerelmi tárgyért” kiáltanak, ami érinthet egy kortársat, de az sem ritka hogy egy idealizált tanárra vetítődik ki. Felnőttként nem szabad kinevetnünk és lebecsülnünk a serdülőkori érzelmeket, szerelmeket, de tudnunk kell, hogy mi áll a hátterében. Ilyenkor főként a testben és lélekben zajló változások reakciójaként jelenik meg a szerelem érzése, a felnőttkori kapcsolatokhoz képest nagy különbség, hogy általában nem a másik fél személyisége áll a fókuszban, nem kiváltó ok. El kell ismernünk, hogy az iskolákban zajló felvilágosítási módszerek nem túl népszerűek, nehézkesek és emiatt aztán nem is túl hatékonyak. A felvilágosítás módszereinek hibái szoktak lenni például, ha túlságosan biológiai központú, ha nem életszerű, és az sem jó, ha elrettentő hatást akar gyakorolni. Persze a szülőknek is szembe kell nézniük ezzel a felelőséggel, nem ruházhatják át az iskolára és a pedagógusokra. Érdemes ezt a kérdést szülőként tudatosabban kezelni, és természetesen ehhez az is kell, hogy elsőként tisztáznunk kell saját viszonyunkat a szexualitással kapcsolatban.

A gyermeki szexualitás gondolata sokakat megrémiszt, pedig a korai szexuális élményeket már óvodáskorban is feltételeznek, az egy másik kérdés hogy ezeknél a valóban létező jelenségeknél (például játék a nemi szervvel) milyen értelemben beszélhetünk szexualitásról. A szexualitás át meg át járja életünket, ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ez szigorúan felnőtt téma, akkor a tabusítás hibájába eshetünk.
Sok- sok izgalmas kérdést tehetünk fel még, például hogy milyen következményei vannak a nemi kérdésnek és a szexualitásnak az iskolára nézve? Meddig terjed az iskola nevelő szerepe ebben a témában? Az osztályteremben lényeges szempont-e a nemi megkülönböztetés? Kinek a feladat a felvilágosítás?

Fotó:
sxc.hu