Nevessünk egy jót!
- Dátum: 2013.03.17., 15:17
Bár az utóbbi napokban nem sok okunk volt rá, most, hogy már kisütött a nap, derűsebbek vagyunk. De nézzünk magunkba őszintén: mikor nevettünk igazán jót? Pedig a nevetésért nem kell fizetnünk, nincs helyhez, időhöz kötve, nem kell hozzá felszerelés, csak társaság, partner.
Dr. Madan Kataria, a világhírű indiai „derű-guru” többször járt Magyarországon, s nevéhez fűződnek a hahota klubok világszerte. Kataria doktor a jóga ősi légzőgyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettető módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényű tapasztalatokkal, amelyek mindenhol igazak. Ma már terápiás módszerre is alkalmazzák a nevetést.
Mindannyian emlékezhetünk igazán jóízű nevetésekre, a körülményekre, a barátokra, kollégákra, akikkel szinte könnyezve röhögtünk. Azt viszont már kevesen tudjuk felidézni, mi volt ennek oka, apropója. A lényeg a nevetés volt. Hiszik vagy nem, a nevetéssel boldogság hormonok szabadulnak fel, szinte könnyebbnek érezzük magunkat.
Akinek gyermeke van, többször talál okot a nevetésre, az őszinte gyermek megjegyzései közös kacagásra teremtenek alkalmat. Nem kellene erről lemondanunk akkor sem, ha felnőtt társaságban vagyunk. S talán a hétköznapok gondjait is könnyebben átvészeljük, ha megtaláljuk a vidám pillanatokat, amelyeken jót nevethetünk.
Fotó:
sxc.hu
Forrás:
agykontroll.hu
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.