Menü

Találjuk meg magunkat!

  • Dátum: 2013.04.15., 13:50

Az autogén tréning (AT) saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlás, mely során testi és lelki működéseinket szabályozni, uralni vagyunk képesek, aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően.

Minden nap körülbelül 15 percet vesz igénybe, reggel, délben és este. Minden ülés alatt a gyakorló egy sor vizualizációt ismételget, mely egy bizonyos szintű megnyugváshoz, elengedéshez vezet.Az autogén tréning működésének élettani háttere, hogy nem csak az agyból kap a szervezetünk információt és utasítást, hanem szívünk, tüdőnk, izmaink működési állapotát is érzékeljük, és ezek visszahatnak az agyi központokra, az észlelt érzelmekre. Ha izmainkat ellazítjuk – és ezt képesek vagyunk akaratunkkal befolyásolni, - olyan üzenetet kap az agy, hogy most nyugalmi időszak van, és akkor elfogadja, hogy takarékra lehet állítani a szervezetet. Csökken a vérnyomás, lassul a légzés és a pulzus, illetve az érzelmi állapot is az oldottság felé kezd elmozdulni.

Az autogén tréning során az első a nehezedés érzésének, a következő a kéz, a láb és a test melegedés érzésének gyakorlata volt. Ezt követte a szív, a légzés, a napfonat és a homlok gyakorlata. De ezekhez már valóban el kell menni egy autogén tréningre, hogy megtaláljuk magunkat.

Fotó:
sxc.hu

Mit jelent a tudatos jelenlét, és miért érdemes gyakorolni?

Nagyon sokat hallani azt, hogy mennyire fontos a tudatos hójelenlét az életünk minden területén, de ez vajon mit jelent és miért van szükségünk rá?

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?