Menü

A túlzott zenehallgatás depressziót okozhat?

  • Dátum: 2013.05.02., 17:37

Mindannyian kedveljük a zenét. Talán azt gondoljuk, és úgy is érezzük, hogy a zenétől felpezsdül a vérünk, jobb kedvre hangolódunk, csökken a bennünk lévő stressz. Egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a túl sok zene hallgatása valójában növeli a depresszió kockázatát.

Dr. Brian Primack, a Pitsburghi egyetem kutatója egy megfigyelés-sorozatot végzett, és kimutatta, hogy azok a tinédzserek, akik állandóan zenét hallgatnak, ahelyett, hogy más típusú médiát is használnának, mint pl. a TV vagy a könyvek, sokkal nagyobb valószínűséggel depressziósak, mint azon társaik, akik kevesebb zenét hallgatnak.

A kutatás során 106 résztvevőt vizsgáltak két hónapon keresztül, mindegyikük 7 és 17 éves kor közötti. A megfigyelési időszakban hétvégenként rendszeresen felhívták a fiatalokat telefonon (5 héten keresztül, mintegy 60 alkalommal), és megkérdezték tőlük, éppen mivel múlatják az időt: interneteznek, számítógépen játszanak, olvasnak, zenét hallgatnak vagy TV-znek? Továbbá rákérdeztek arra is, milyen a kedélyállapotuk.

A kutatók azt az eredményt kapták, miszerint azok a fiatalok, akik a legtöbb időt töltik zenehallgatással 8,3-szer valószínűbb, hogy depressziósak összehasonlítva a legkevesebb zenét hallgató társaikkal. Ezzel szemben a legtöbb időt olvasással töltő fiatalok körében tizedére csökken a depresszió kockázata összehasonlítva a legkevesebbet olvasó társaikkal. A többi médiafajta nem mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval.

A legtöbb zenét hallgató tinik naponta akár 4-5 órán keresztül is hallgathatják a zenét. Nem világos azonban, hogy azért kezdenek-e el sok zenét hallgatni, mert depressziósak, vagy azért depressziósak, mert sok zenét hallgatnak. Habár az említett összes média közül csak a zene mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval, ez nem jelenti azt, hogy a zene okozta volna a depressziót, mert elképzelhető, hogy sok tinédzsernek éppen a zene segít leküzdeni a problémát. Az eredmények már csak azért sem olyan meglepőek, mert a depresszió egyik tünete a visszahúzódás, befelé fordulás. A korábbi generációkban a depressziós tinédzserek bezárkóztak a szobájukba, és magnókon hallgatták a zenét. Manapság az Ipodok és MP3 lejátszók lehetővé teszik, hogy akár mások jelenlétében is izolálhassák magukat.

Mindazonáltal, ezzel ellentétben az is nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a könyv olvasásának egészen más mellékhatásai vannak. Minél több időt tölt valaki olvasással, annál kisebb a depresszió kockázata. Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olvasásnak mentális védelmező funkciója van. Ugyanakkor, a depresszió tünete lehet, ha valakinek nincs türelme leülni és olvasgatni, és úgy érzi, ha olvas, akkor sem tud odafigyelni a szövegre. Depresszió esetén ugyanis az agy sem működik megfelelőképpen.

Fotó:
sxc.hu

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.