A túlzott zenehallgatás depressziót okozhat?
- Dátum: 2013.05.02., 17:37
Mindannyian kedveljük a zenét. Talán azt gondoljuk, és úgy is érezzük, hogy a zenétől felpezsdül a vérünk, jobb kedvre hangolódunk, csökken a bennünk lévő stressz. Egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a túl sok zene hallgatása valójában növeli a depresszió kockázatát.
Dr. Brian Primack, a Pitsburghi egyetem kutatója egy megfigyelés-sorozatot végzett, és kimutatta, hogy azok a tinédzserek, akik állandóan zenét hallgatnak, ahelyett, hogy más típusú médiát is használnának, mint pl. a TV vagy a könyvek, sokkal nagyobb valószínűséggel depressziósak, mint azon társaik, akik kevesebb zenét hallgatnak.
A kutatás során 106 résztvevőt vizsgáltak két hónapon keresztül, mindegyikük 7 és 17 éves kor közötti. A megfigyelési időszakban hétvégenként rendszeresen felhívták a fiatalokat telefonon (5 héten keresztül, mintegy 60 alkalommal), és megkérdezték tőlük, éppen mivel múlatják az időt: interneteznek, számítógépen játszanak, olvasnak, zenét hallgatnak vagy TV-znek? Továbbá rákérdeztek arra is, milyen a kedélyállapotuk.
A kutatók azt az eredményt kapták, miszerint azok a fiatalok, akik a legtöbb időt töltik zenehallgatással 8,3-szer valószínűbb, hogy depressziósak összehasonlítva a legkevesebb zenét hallgató társaikkal. Ezzel szemben a legtöbb időt olvasással töltő fiatalok körében tizedére csökken a depresszió kockázata összehasonlítva a legkevesebbet olvasó társaikkal. A többi médiafajta nem mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval.
A legtöbb zenét hallgató tinik naponta akár 4-5 órán keresztül is hallgathatják a zenét. Nem világos azonban, hogy azért kezdenek-e el sok zenét hallgatni, mert depressziósak, vagy azért depressziósak, mert sok zenét hallgatnak. Habár az említett összes média közül csak a zene mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval, ez nem jelenti azt, hogy a zene okozta volna a depressziót, mert elképzelhető, hogy sok tinédzsernek éppen a zene segít leküzdeni a problémát. Az eredmények már csak azért sem olyan meglepőek, mert a depresszió egyik tünete a visszahúzódás, befelé fordulás. A korábbi generációkban a depressziós tinédzserek bezárkóztak a szobájukba, és magnókon hallgatták a zenét. Manapság az Ipodok és MP3 lejátszók lehetővé teszik, hogy akár mások jelenlétében is izolálhassák magukat.
Mindazonáltal, ezzel ellentétben az is nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a könyv olvasásának egészen más mellékhatásai vannak. Minél több időt tölt valaki olvasással, annál kisebb a depresszió kockázata. Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olvasásnak mentális védelmező funkciója van. Ugyanakkor, a depresszió tünete lehet, ha valakinek nincs türelme leülni és olvasgatni, és úgy érzi, ha olvas, akkor sem tud odafigyelni a szövegre. Depresszió esetén ugyanis az agy sem működik megfelelőképpen.
Fotó:
sxc.hu
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.