A túlzott zenehallgatás depressziót okozhat?
- Dátum: 2013.05.02., 17:37
Mindannyian kedveljük a zenét. Talán azt gondoljuk, és úgy is érezzük, hogy a zenétől felpezsdül a vérünk, jobb kedvre hangolódunk, csökken a bennünk lévő stressz. Egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a túl sok zene hallgatása valójában növeli a depresszió kockázatát.
Dr. Brian Primack, a Pitsburghi egyetem kutatója egy megfigyelés-sorozatot végzett, és kimutatta, hogy azok a tinédzserek, akik állandóan zenét hallgatnak, ahelyett, hogy más típusú médiát is használnának, mint pl. a TV vagy a könyvek, sokkal nagyobb valószínűséggel depressziósak, mint azon társaik, akik kevesebb zenét hallgatnak.
A kutatás során 106 résztvevőt vizsgáltak két hónapon keresztül, mindegyikük 7 és 17 éves kor közötti. A megfigyelési időszakban hétvégenként rendszeresen felhívták a fiatalokat telefonon (5 héten keresztül, mintegy 60 alkalommal), és megkérdezték tőlük, éppen mivel múlatják az időt: interneteznek, számítógépen játszanak, olvasnak, zenét hallgatnak vagy TV-znek? Továbbá rákérdeztek arra is, milyen a kedélyállapotuk.
A kutatók azt az eredményt kapták, miszerint azok a fiatalok, akik a legtöbb időt töltik zenehallgatással 8,3-szer valószínűbb, hogy depressziósak összehasonlítva a legkevesebb zenét hallgató társaikkal. Ezzel szemben a legtöbb időt olvasással töltő fiatalok körében tizedére csökken a depresszió kockázata összehasonlítva a legkevesebbet olvasó társaikkal. A többi médiafajta nem mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval.

A legtöbb zenét hallgató tinik naponta akár 4-5 órán keresztül is hallgathatják a zenét. Nem világos azonban, hogy azért kezdenek-e el sok zenét hallgatni, mert depressziósak, vagy azért depressziósak, mert sok zenét hallgatnak. Habár az említett összes média közül csak a zene mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval, ez nem jelenti azt, hogy a zene okozta volna a depressziót, mert elképzelhető, hogy sok tinédzsernek éppen a zene segít leküzdeni a problémát. Az eredmények már csak azért sem olyan meglepőek, mert a depresszió egyik tünete a visszahúzódás, befelé fordulás. A korábbi generációkban a depressziós tinédzserek bezárkóztak a szobájukba, és magnókon hallgatták a zenét. Manapság az Ipodok és MP3 lejátszók lehetővé teszik, hogy akár mások jelenlétében is izolálhassák magukat.
Mindazonáltal, ezzel ellentétben az is nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a könyv olvasásának egészen más mellékhatásai vannak. Minél több időt tölt valaki olvasással, annál kisebb a depresszió kockázata. Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olvasásnak mentális védelmező funkciója van. Ugyanakkor, a depresszió tünete lehet, ha valakinek nincs türelme leülni és olvasgatni, és úgy érzi, ha olvas, akkor sem tud odafigyelni a szövegre. Depresszió esetén ugyanis az agy sem működik megfelelőképpen.
Fotó:
sxc.hu
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.