Menü

A túlzott zenehallgatás depressziót okozhat?

  • Dátum: 2013.05.02., 17:37

Mindannyian kedveljük a zenét. Talán azt gondoljuk, és úgy is érezzük, hogy a zenétől felpezsdül a vérünk, jobb kedvre hangolódunk, csökken a bennünk lévő stressz. Egy új tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a túl sok zene hallgatása valójában növeli a depresszió kockázatát.

Dr. Brian Primack, a Pitsburghi egyetem kutatója egy megfigyelés-sorozatot végzett, és kimutatta, hogy azok a tinédzserek, akik állandóan zenét hallgatnak, ahelyett, hogy más típusú médiát is használnának, mint pl. a TV vagy a könyvek, sokkal nagyobb valószínűséggel depressziósak, mint azon társaik, akik kevesebb zenét hallgatnak.

A kutatás során 106 résztvevőt vizsgáltak két hónapon keresztül, mindegyikük 7 és 17 éves kor közötti. A megfigyelési időszakban hétvégenként rendszeresen felhívták a fiatalokat telefonon (5 héten keresztül, mintegy 60 alkalommal), és megkérdezték tőlük, éppen mivel múlatják az időt: interneteznek, számítógépen játszanak, olvasnak, zenét hallgatnak vagy TV-znek? Továbbá rákérdeztek arra is, milyen a kedélyállapotuk.

A kutatók azt az eredményt kapták, miszerint azok a fiatalok, akik a legtöbb időt töltik zenehallgatással 8,3-szer valószínűbb, hogy depressziósak összehasonlítva a legkevesebb zenét hallgató társaikkal. Ezzel szemben a legtöbb időt olvasással töltő fiatalok körében tizedére csökken a depresszió kockázata összehasonlítva a legkevesebbet olvasó társaikkal. A többi médiafajta nem mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval.

A legtöbb zenét hallgató tinik naponta akár 4-5 órán keresztül is hallgathatják a zenét. Nem világos azonban, hogy azért kezdenek-e el sok zenét hallgatni, mert depressziósak, vagy azért depressziósak, mert sok zenét hallgatnak. Habár az említett összes média közül csak a zene mutatott szignifikáns összefüggést a depresszióval, ez nem jelenti azt, hogy a zene okozta volna a depressziót, mert elképzelhető, hogy sok tinédzsernek éppen a zene segít leküzdeni a problémát. Az eredmények már csak azért sem olyan meglepőek, mert a depresszió egyik tünete a visszahúzódás, befelé fordulás. A korábbi generációkban a depressziós tinédzserek bezárkóztak a szobájukba, és magnókon hallgatták a zenét. Manapság az Ipodok és MP3 lejátszók lehetővé teszik, hogy akár mások jelenlétében is izolálhassák magukat.

Mindazonáltal, ezzel ellentétben az is nyilvánvalóvá vált a kutatás során, hogy a könyv olvasásának egészen más mellékhatásai vannak. Minél több időt tölt valaki olvasással, annál kisebb a depresszió kockázata. Számos tanulmány kimutatta már, hogy az olvasásnak mentális védelmező funkciója van. Ugyanakkor, a depresszió tünete lehet, ha valakinek nincs türelme leülni és olvasgatni, és úgy érzi, ha olvas, akkor sem tud odafigyelni a szövegre. Depresszió esetén ugyanis az agy sem működik megfelelőképpen.

Fotó:
sxc.hu

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.

Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata

A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.