Természetes labilitás
- Dátum: 2013.05.22., 15:51
A kismamák közel 70-80 százalékára jellemző a terhesség alatti labilisabb érzelmi állapot, ez természetesnek is nevezhető, a cél az, hogy a hangulatváltozások normális kereteken belül maradjanak.
A gyakran emlegetett hormonális változások valóban nagy szerepet játszanak a terhesség alatt, vagy a szülés után megjelenő felfokozott érzelmi állapot kialakulásában. De még mielőtt a hormonok szintjére vezetnénk vissza a kérdést, érdemes egy globálisabb nézőpontot is megemlíteni! Ugyanis a témában az is fontos kérdés, hogy a kismamák hogyan viszonyulnak saját, megváltozott állapotukhoz. A terhesség nem egy szép kifejezés, hiszen eleve kissé pejoratív, de sokan valóban teherként élik meg ezt az állapotot. Főleg ilyen esetekben csaphatnak át a hangulatváltozások depresszióba.
Kiindulópont mindenképpen az, hogy a kismama hogyan éli meg a terhességet. Olyan perspektívába érdemes helyezni a terhességet, amelyben helyet kap ennek az állapotnak a különlegessége és örömtelisége, ugyanakkor nem kell végsőkig idealizálni sem. Vagyis az esetleges nehézségeket is bele kell kalkulálni.
A női hormonok változása elengedhetetlen feltétele a terhességnek és a szülésnek, és ez valóban hangulatváltozásokkal is jár. Emellett a stressz hormon, a kortizon szint is megnő a terhesség alatt. Érdekesség, hogy ez a változás nem jelent stressz terhelést a kismama számára, sőt kevésbé lesz érzékeny a külső stresszorokra. Ami mégis stressz lehet és komolyabb változásokat is indukálhat a kismama érzelmi állapotában, azok a saját aggasztó gondolatok és félelmek.
Nem olyan éles a határ a jogos aggodalmak (például a szülővé válás kapcsán) és a patológiás szorongás között, ahogyan az sem egyértelmű mikor válik a lehangoltság depresszióvá. A szüléshez és terhességhez kapcsolódó hangulati zavarok közül a leggyakoribb a szülés utáni depresszió, mely a szülések 10-15 százalékában fordul elő. Sajnos sokszor nem ismerik fel, mivel a kimerültség, az idegesség, vagy éppen a lustaság álarcában jelentkezik.
A terhesség alatti vagy a szülés utáni depresszió és pánikbetegségek kialakulását valószínűsíti a válás, a családi támogatottság hiánya, a nem kívánt terhesség valamint a nem kielégítő anyagi helyzet is. Figyelmeztető jel lehet, ha valaki elhanyagolja a terhes gondozást, és nem akar tudomást venni megváltozott állapotáról. Rizikó tényezőt jelent még a családban előfordult erőszak vagy a kismamára még a terhesség előtt jellemző depresszióra való hajlam.
Fotó:
sxc.hu
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.