Természetes labilitás
- Dátum: 2013.05.22., 15:51
A kismamák közel 70-80 százalékára jellemző a terhesség alatti labilisabb érzelmi állapot, ez természetesnek is nevezhető, a cél az, hogy a hangulatváltozások normális kereteken belül maradjanak.
A gyakran emlegetett hormonális változások valóban nagy szerepet játszanak a terhesség alatt, vagy a szülés után megjelenő felfokozott érzelmi állapot kialakulásában. De még mielőtt a hormonok szintjére vezetnénk vissza a kérdést, érdemes egy globálisabb nézőpontot is megemlíteni! Ugyanis a témában az is fontos kérdés, hogy a kismamák hogyan viszonyulnak saját, megváltozott állapotukhoz. A terhesség nem egy szép kifejezés, hiszen eleve kissé pejoratív, de sokan valóban teherként élik meg ezt az állapotot. Főleg ilyen esetekben csaphatnak át a hangulatváltozások depresszióba.
Kiindulópont mindenképpen az, hogy a kismama hogyan éli meg a terhességet. Olyan perspektívába érdemes helyezni a terhességet, amelyben helyet kap ennek az állapotnak a különlegessége és örömtelisége, ugyanakkor nem kell végsőkig idealizálni sem. Vagyis az esetleges nehézségeket is bele kell kalkulálni.
A női hormonok változása elengedhetetlen feltétele a terhességnek és a szülésnek, és ez valóban hangulatváltozásokkal is jár. Emellett a stressz hormon, a kortizon szint is megnő a terhesség alatt. Érdekesség, hogy ez a változás nem jelent stressz terhelést a kismama számára, sőt kevésbé lesz érzékeny a külső stresszorokra. Ami mégis stressz lehet és komolyabb változásokat is indukálhat a kismama érzelmi állapotában, azok a saját aggasztó gondolatok és félelmek.
Nem olyan éles a határ a jogos aggodalmak (például a szülővé válás kapcsán) és a patológiás szorongás között, ahogyan az sem egyértelmű mikor válik a lehangoltság depresszióvá. A szüléshez és terhességhez kapcsolódó hangulati zavarok közül a leggyakoribb a szülés utáni depresszió, mely a szülések 10-15 százalékában fordul elő. Sajnos sokszor nem ismerik fel, mivel a kimerültség, az idegesség, vagy éppen a lustaság álarcában jelentkezik.
A terhesség alatti vagy a szülés utáni depresszió és pánikbetegségek kialakulását valószínűsíti a válás, a családi támogatottság hiánya, a nem kívánt terhesség valamint a nem kielégítő anyagi helyzet is. Figyelmeztető jel lehet, ha valaki elhanyagolja a terhes gondozást, és nem akar tudomást venni megváltozott állapotáról. Rizikó tényezőt jelent még a családban előfordult erőszak vagy a kismamára még a terhesség előtt jellemző depresszióra való hajlam.
Fotó:
sxc.hu
A túlzott perfekcionizmus hátrányai
Manapság egyre nagyobb elvárások szakadnak a nyakunkba, ami néhány embernél azt eredményezheti, hogy túlzottan perfekcionista lesz. Ez károsan hat egyaránt a saját mentális egészségünkre, teljesítményünkre és hosszú távon az emberi kapcsolatainkra is. Ezért fontos tehát felismerni, és tenni ellene!
A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei
A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.