Iszapömlés - Bemutatták a katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmányát

Elkészült a 2010. október 4-én Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet sújtó vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmánya. A devecseri önkormányzat megbízásából a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ által készített 172 oldalas zárótanulmányt a kutatás két vezetője hétfőn mutatta be a Veszprém megyei településen.

Ferencz Zoltán kutatásvezető közölte: az átfogó szociológiai felméréshez a kérdezőbiztosok márciusban 360 családot kerestek fel személyesen Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen.

A módszertanról elmondta, hogy a 83 kérdésből álló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt  szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörösiszap, illetve akiket kisebb kár ért, vagy nem voltak közvetlenül érintettek.

A lakossági kérdőíves vizsgálat mellett mélyinterjút készítettek az iszapömlést követő mentésben és helyreállításban jelentős szerepet játszó 12 segélyszervezet munkatársaival, továbbá fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek intézményvezetőkkel, civil szervezetekkel.

A kutatáshoz 823, a mentésben önkéntesként részt vevő személy töltötte ki a 90 kérdésből álló online kérdőívet.

Ferencz Zoltán elmondta, hogy a tematikus elemzés szerint Kolontáron és Devecserben 2010-hez képest 2011-re jelentős mértékben csökkent a lakosság száma, így a katasztrófának a két településen ténylegesen kimutatható hatása volt.

Az asztma ugyan a katasztrófát megelőzően is jelen volt, de a gyermekek körében jelentősen nőtt a megbetegedések száma. A felnőtteknél kiemelkedően nőtt 2011-re a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos betegségek száma. Ebben az évben a megbetegedések több mint felét az ezekbe a betegségcsoportokba tartozó esetek tették ki - mondta Ferencz Zoltán.

Bartal Anna Mária, aki szintén a kutatás vezetője volt, a felmérés eredményeit ismertetve elmondta, a lakosság 54 százaléka Kolontáron és Devecserben a munkahelyteremtést tartotta a legfontosabbnak, míg a helyi úthálózat- és közlekedésfejlesztését a megkérdezettek 16 és 11 százaléka említette a kiemelt feladatok között.

Hangsúlyozta: a közösségi célú beruházások elfogadottságát firtató kérdéskörön beül a helyiek az iskolafelújítást, az orvosi rendelő meglétét és a csatornázottságot, azaz a személyes életminőséget javító intézkedésekkel értettek egyet.

A legkevésbé elfogadott fejlesztések közé a devecseriek a Rotary-házat és az emlékparkot sorolták. A kutató szerint az eredményt személyes okok mellett az információ és az egyeztetés hiánya befolyásolta.
Az emberek azt hitték, a közösségi beruházások miatt más, általuk fontosabbnak tartott intézkedés elmarad - tette hozzá.

A megkérdezettek 97 százaléka a legsúlyosabb kárnak az ingatlankárokat tartotta, 86 százalékuk a közösség megbomlását és a lelki szenvedést sorolta a második helyre. A felmérésben résztvevők 81 százaléka az egészségi problémákat vélte a katasztrófa okozta harmadik legsúlyosabb kárnak.

A zárótanulmány szerint mindhárom település közössége igényli a rendszeres tájékoztatást a településfejlesztési tervekről. A családok 60 százaléka folyamatos tájékoztatást szeretne kapni az ajkai timföldgyár működéséről, és ugyanennyien tartják fontosnak az állandó légszennyezettség-mérést.

A devecseriek és a kolontáriak egyetértettek abban, hogy a munkahelyteremtés és a leszakadó családok segítése fontos a jövő szempontjából, emellett a közösségeket szerintük zárkózottság jellemzi. A kutatók elmondták, hogy a megosztottság a károsultak egyes csoportjai között Kolontáron nagyobb mint Devecserben.

Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) devecseri polgármester elmondta, hogy a hatástanulmányt a három település a Magyar Kármentő Alap forrásaiból készíttette el. A helyieknek június 19-én lakossági fórumon mutatják be az elemzést.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Forrás:
MTI

Fotó:
hessenwinkel.wordpress.com