Együttélés kontra házasság

„Mikor lesz végre esküvő?” Gyakran nyaggatják a már hosszú évek óta együtt élő párokat a rokonok, ismerősök. A különböző statisztikákat figyelve megállapítható, hogy egyre kevesebben választják a hagyományos családmodellt. Magyarországon pedig jelenleg már egymillió embert érint az élettársi kapcsolat.

Vadházasság – mondogatták régen a papírok nélkül élő párokra e cseppet sem hízelgő kifejezést. Ma már sokkal inkább megengedőbb a társadalom, és jobban tolerálja az élettársi kapcsolatot, mint évtizedekkel ezelőtt. Az európai tendenciához hasonlóan hazánkban is jelentősen csökkent a házasulandó kedv az elmúlt másfél évtizedben. A KSH adatai szerint az 1970-es években Magyarországon az élettársi viszonyok aránya a házassági kapcsolatokhoz képest 2,1 százalék volt, ez 2001-ben csaknem 10, 2005-ben pedig már 12,2 százalékra nőtt.

Ma már minden harmadik új kapcsolat élettársinak tekinthető. A szociológusok ennek okát elsősorban a megváltozott, felgyorsult világgal magyarázzák, hiszen minden eddiginél fontosabb a párok életében az egzisztencia megteremtése, és a karrier. Különösen a húszas éveikben járó fiatalok, illetve a már egyszer vagy többször elvált személyek döntenek a papír nélküli együttélés mellett. Sokan eddig is úgy tartották, az ásó, kapa, nagyharang nélküli kapcsolat nem sokban tér el a házasságtól. Voltak, akinek szabadságot jelentett, míg másokat feszélyezett az ilyen viszony.

- Éltem együtt egy lánnyal, de inkább azért, hogy kipróbáljam, működőképes-e a kapcsolat – meséli a 30 éves Szabó Ervin. – Gyorsan beigazolódott, hogy képtelenek lennénk jó házasságra, így szétmentünk. Erre tartom alkalmasnak a papírok nélküli együttélést, jobb, mintha fiatalon át kellene élni a válási procedúrát. A jelenlegi barátnőmmel is vállalkozunk a „próbaházasságra”, de mindenképpen szeretnénk esküvőt. Ha gyerekem születne, megalázónak tartanám, hogy a névviselés miatt különböző papírokat, apasági nyilatkozatokat kelljen aláírnom.

- Mi a házasság előtt nem költözhettünk össze, családtagjaink ellenezték a vadházasságot – ezt már Jákó Szilvitől tudjuk meg. – Előbb volt az esküvőnk, utána rendeztük csak be közös otthonunkat. Ez nem jelentett gondot, hiszen az együtt töltött 6 év során már megismertük egymást a párommal. Nem is féltünk a házasságtól. Persze, az együttélés az elején több kompromisszummal járt. Néhány hónap alatt azonban teljesen összecsiszolódtunk.

A hivatalosan megpecsételt kapcsolatok sem biztos, hogy hosszabb életűek lesznek, mint az együttélések – derül ki szintén a statisztikából.
A KSH adataiból az is látható, hogy  a melyik életkorban, illetve a kapcsolat milyen fázisában történik a legtöbb válás. A férfiak esetében a 25-29 év közötti szakasz az egyik  legveszélyesebb. Gyakran döntenek a búcsú mellett a 30-34 éves kor közötti urak is. A nőknél 20-24 éves korban válnak el a legtöbben, őket követik a 25-29 évesek. Gyakran mennek szét kapcsolatok a bizonyos 7. évben. Több élethelyzet is megnehezítheti a kapcsolatot. Dr. Horváth Ildikó pszichológus szerint, ha az összeköltözés zökkenőmentesen zajlott, a következő akadályt a baba megérkezése jelentheti. A férfiak ilyenkor úgy érezhetik, hogy háttérbe szorulnak. Gyakran okoz válságát a túlzottan sok munka, az önmegvalósítási vágy. Szintén jelentős mérföldkő, ha a gyerekek kirepülnek a családi fészekből, és a párok ismét magukra maradnak.

Forrás:
www.eharmonia.hu

Fotó:
sxc.hu