Pénteken volt a legboldogabb nap
- Dátum: 2013.06.22., 23:57
Június 21-e volt az év legboldogabb napja - legalábbis egy brit pszichológus matematikai képlete szerint.
Cliff Arnall - aki a Cardiffi Egyetem volt adjunktusa - mindazonáltal nem június 21-ét nyilvánította minden esztendő legboldogabb napjának, hanem június harmadik péntekét. Képlete: O + (N x S) + Cpm/T + He = az adott nap boldogságmutatójával.
A képlet magyarul: SZ + (T x K) + Gypg/H + Vi. Ha valakinek még így sem világos: az SZ a szabadban (Outside) eltöltött idő, a T a természeti környezet minősége (Nature), a K a társas kapcsolat (Social interaction), a Gypg, a gyermekkor nyári emlékek és a pozitív gondolkodás (Childhood summer memories and positive thoughts) együtthatója, a H a hőmérséklet (temperature), a Vi pedig a vakációizgalom (holiday excitement).
Hogy Arnall miként kvantifikálja például a gyermekkori nyári emlékeket, arra nem tért ki a The Daily Telegraph című brit lap.
A tudós természetesen kiszámította a legboldogtalanabb napot is. A végeredmény: január valamelyik hétfője, zömmel az utolsó előtti.
Forrás: MTI
Különleges fóbiák
A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
A család, mint biztos háttér
A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel
Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése
A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?
Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.