Pénteken volt a legboldogabb nap
- Dátum: 2013.06.22., 23:57
Június 21-e volt az év legboldogabb napja - legalábbis egy brit pszichológus matematikai képlete szerint.
Cliff Arnall - aki a Cardiffi Egyetem volt adjunktusa - mindazonáltal nem június 21-ét nyilvánította minden esztendő legboldogabb napjának, hanem június harmadik péntekét. Képlete: O + (N x S) + Cpm/T + He = az adott nap boldogságmutatójával.
A képlet magyarul: SZ + (T x K) + Gypg/H + Vi. Ha valakinek még így sem világos: az SZ a szabadban (Outside) eltöltött idő, a T a természeti környezet minősége (Nature), a K a társas kapcsolat (Social interaction), a Gypg, a gyermekkor nyári emlékek és a pozitív gondolkodás (Childhood summer memories and positive thoughts) együtthatója, a H a hőmérséklet (temperature), a Vi pedig a vakációizgalom (holiday excitement).
Hogy Arnall miként kvantifikálja például a gyermekkori nyári emlékeket, arra nem tért ki a The Daily Telegraph című brit lap.
A tudós természetesen kiszámította a legboldogtalanabb napot is. A végeredmény: január valamelyik hétfője, zömmel az utolsó előtti.
Forrás: MTI
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.