Szerepek a szexualitásban
- Dátum: 2013.07.08., 12:05
Ha a párkapcsolatunkra gondolunk, milyen érzéseink támadnak? Szívesen beszélünk róla, vagy inkább panaszkodunk? Kiszállnánk belőle, vagy azt kívánjuk, bárcsak örökké tartana?
Divatos arról beszélni, hogyan valósítsuk meg önmagunkat. A határokat széttéptük, és az a legfontosabb, hogy nekünk legyen jó. Nem számít, ki mit gondol, és persze lehet, hogy az eszközök sem számítanak a végső cél eléréséhez. Végül az önmegvalósítás egy ördögi kört rajzol, ami magával ránt, és nincs többé kiszállás.
A szexualitás is az önmegvalósítás eszköze lett. Elsősorban örömszerzésre, szerelmi beteljesülés élményére használjuk, és elfelejtettük, hogy eredeti rendeltetése az lenne, hogy a teljes és fenntartás nélküli önátadást, egyenlőséget megéljük. Nem mindegy tehát, kivel osztjuk meg szexuális intimitásunkat, hiszen ez az a hely, ahol sebezhetőségünket félelemmentesen felvállalhatjuk. Egymás előtt levetkőzve, megmutatva, kik is vagyunk valójában.

A természetben minden úgy van megalkotva, hogy legyen ellentétes párja, ami által szüntelen kiegyensúlyozhatják egymást. Oxigén-szén-dioxid, fent-lent, hideg-meleg, bőség-szűkölködés. A nő és a férfi két ellentétes módon működő ember a szexualitásban is. Egyik sem élvezhetne előnyt a másik rovására. Akkor tudnának testileg-lelkileg beteljesülést, örömöt szerezni önmaguknak, ha figyelembe vennék, mire van szüksége párjuknak. Kutatások igazolták, hogy a nők elsősorban a gyengéd érintést, simogatást, az ezek által kiváltott gondolatokat, érzelmeket részesítik előnyben, míg a férfiak vágyát a vizuális látvány kelti fel.
A párkapcsolatok további problémája a megfelelő ismeret és a kommunikáció hiánya. A párok félnek kimondani mire vágynak, vagy ha kimondják, az inkább veszekedés, vádaskodás; vagy nem is tudják, mit akarnak, ezért nem is kezdeményezik a beszélgetést. Így a szexuális vágyak rejtve maradnak, nem tudnak beteljesülni. Mindössze idő és helyzet kérdése, mikor fog felszínre törni. A vége megcsalás vagy válás. Továbbá, ha a párok nem veszik figyelembe egymás bioritmusát, és pl. a férfiak önmagukból kiindulva rendszeresen „letámadják” párjukat a gyors kielégülés reményében, ne gondolják, hogy ez hosszútávon nem bosszulja meg magát.
A különbözőség többek között három fontos dologra szeretne megtanítani. Türelem, önmegtartóztatás, önzetlenség. Ahhoz, hogy együtt éljük meg a mély egyesülést, igazi intimitást, türelmesen oda kell figyelnünk párunk mozdulataira, visszajelzéseire.
Forrás:
www.eharmonia.hu,
Aranyos Zsolt
www.parkapcsolatban.com
Fotó:
sxc.hu
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.