Menü

Az önállóság útján

Gyermekeink a szocializáció első lépéseit a bölcsödében, óvodában teszik meg. Azt azonban nem minden szülő tudja, hogy a kicsiknek bizony türelem és idő kell ahhoz, hogy a megváltozott élethelyzetet megszokják és kezeljék. A bölcsődei, óvodai beszoktatás időszaka ez.

A bölcsőde, az óvoda minden gyermek számára egy új élethelyzetet jelent. A beszoktatás némelyeknél igen könnyen megy, másoknál pedig hetekig is eltart. Mire kell figyelnünk, hogyan tehetjük könnyebbé a kicsinek ezt az időszakot - ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A bölcsődék, óvodák évente egyszer nyílt napot tartanak, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a környezettel, a gondozó- és óvónőkkel, a leendő pajtásokkal is. Mindenképpen használjuk ki ezt a lehetőséget, hiszen a gyermek a beszoktatás időszakában már nem idegenként lép be az intézménybe, könnyebben feltalálja magát, ha ismerős környezet és ismerős arcok fogadják. Érdemes ezen kívül is többször is felkeresni az ovit és a bölcsit is, mert a gyerekek ösztönösen megérzik, milyen gondozó-, vagy óvónőre van szükségük.

Fontos, hogy a szülő pozitívan állítsa be az óvodát, ahol új és érdekes dolgok, játékok, új pajtások várnak a csemetére. Az anyuka és apuka jó példával járjanak elöl, vagyis ne bizonytalankodjanak, azt lássa rajtuk a gyerkőc, maximálisan megbíznak az óvónőben, az óvodában. A magabiztosság a beszoktatás alatt is nagyon fontos, hiszen nehezebb az elválás, ha a kicsi azt látja, anya is szomorú, sőt sír. Ilyenkor csak megnehezítjük a gyerekünk és az óvónők dolgát is.

Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a beszoktatás nem megy egyik-napról a másikra. Hagyjunk időt a picinek, ne sürgessük, viszont két-három hétnél tovább semmiképpen se húzzuk, mert félreértheti a gyerek a szituációt, könnyen azt gondolhatja, anya és apa mindig ott lesz vele és csak naponta egy-két óráig tart az óvoda.

Ha nehéz az elválás, engedjük, hogy a csemete magával vigye a kedvenc játékát, cumiját, esetleg a rongyiját, vagy valami aprócska tárgyat, ami anyáé és vele lehet.

Mivel 1,5-2 éves kor után a gyerekek igenis élvezik a közösséget, az önállóságot, ezért próbáljunk arra törekedni, hogy a szocializáció rögös útján megkönnyítsük az első lépéseket. Igyekezzünk könnyen levehető ruhákat és cipőket vásárolni neki, ami megkönnyíti az életét és sikerként élheti meg az önállóság első vidám napjait.

Fotó:
sxc.hu

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.