Boros ételek
Saját boros élményeim közül a legelső családunk első szüretéhez kapcsolódik. Pedagógus szolgálati lakásunk mellett szép nagy kert is volt, ahová szüleim a gyümölcsfák mellé szőlősorokat is ültettek. Büszkén figyelték az első termést, ami kevéske volt ugyan, de a miénk! Ősszel le is szedtek pár vödörnyi gyümölcsöt, kipréselték, aztán a mustot egy nagyobbacska fazékba, a törkölyt egy lábasba tették.
Miközben a nyári konyhát takarították, megkérték Erzsikét, hogy ugyan, borítsa már ki a törkölyt. Az én kedves Nővérkém nem tudta, mi a különbség must és törköly között, fogta a fazekat, és egy laza mozdulattal kiöntötte az éves munka jutalmát a szemétdombra. Így esett, hogy az első must kóstolása nekünk csak a második szüret alkalmával adatott meg.
Mindkettőnk családjában egyébként több szőlősgazda is volt, és nagy szerencsénkre közülük él és dolgozik ma is egy nagybácsi, aki nagy gondossággal, odafigyeléssel, szorgalommal műveli birtokát. Kiváló borait családi ünnepeken kóstolgatjuk.
István nagyapja minden munka végeztével kigereblyézte patika tisztaságú szőlősorait, így azonnal tudta, ha illetéktelen vándorok tévedtek a földjére. Pistámék afféle jógyerekként néhányszor meg is tréfálták a papát, és kipróbálták, vajon mi történik, ha a frissen gereblyézett sorokban futkároznak egy jót. A gazda bizony azonnal észrevette, de a lábnyomok méretéből az illetéktelen behatolók kiléte is hamarosan kiderült, így aztán balul ütött ki ez a gyerekcsíny.
Magyarországon a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak. Országjárásunk során nem is emlékszem olyan településre, ahol ne kínálták volna büszkén saját boraikat a gazdák.
Jobbnál-jobb pincészetekben volt szerencsénk megfordulni. A mai modern technológiák mellett a legtöbb helyen a hagyományokat is őrzik. Borral teli fahordókra lecsorgó gyertyák pislákoló fényében csodálhatjuk az ódon, nemes penésszel borított pincék hangulatát.
Egy finom, kiadós étel a pince előtt, vagy a pincében elfogyasztva, hozzá a hegy leve, nincs is annál jobb – gondolnánk, pedig van! Még különlegesebb, ha az edénybe is csurgatunk egy kicsit a nedűkből, hiszen a jó magyar borok nem csak az ételek mellé ajánlatosak, de belefőzve is harmonikus ízvilágot adnak.
Egy jó tanács, amit szőlősgazdáktól kaptunk: ahogy a húsok, zöldségek, gyümölcsök frissessége, származási helye fontos a főzés során, úgy a hozzáadott borok minőségére is figyeljünk oda, akkor biztosan olyan különlegesség kerülhet ki a kezünk alól, ami után vendégeink mind a tíz ujjukat megnyalhatják!
Róka Ildikó
Vörösborban párolt töltött körte
Hozzávalók:
3 nagyobb körte, 1,5 dl vörösbor, 1 evőkanál étolaj, 25 dkg gesztenyemassza,
1 dl habtejszín, fél citrom leve, 1 evőkanál cukor, 5 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál tej
A körtéket meghámozzuk, félbevágjuk, magházukat kivájjuk, és egy kis talpacskát vágunk mindegyikre, hogy megálljanak sülés közben. Citromlevet csavarunk rá, nehogy megbarnuljanak.
A gesztenyemasszát felaprítjuk, és tejszínnel elkeverjük.
Serpenyőben az olajon megolvasztjuk a cukrot, és ráhelyezzük a körtéket. Mindkét oldalán megpároljuk a gyümölcsöt. Hagyjuk, hogy a cukor rákaramellizálódjon, és enyhén barnás bevonatot adjon. Ekkor aláöntjük a vörösbort, és ebben többször átforgatva puhára főzzük.
A csokoládét kevés tejjel egy kisebb lábasban felolvasztjuk.
A gyümölcsöket tálba szedjük, üregükbe gesztenyekrémet nyomunk.
Gazdagon meglocsoljuk csokoládémártással, ezzel koronázzuk meg a desszertünket.
Forrás:
Móczár István – Róka Ildikó: Boros ételek – Hólabda és a többiek. Ízőrzők szakácskönyvsorozat, 8. kötet
Kiadó: Duna Könyvklub
www.dunakiado.hu
Fotó:
pixabay.com
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.