Kötődés az apához
A gyermek világrahozatalát megelőző kilenc hónap alatt, az anya és a magzat olyan szimbiózisban él, amely kétségtelenül a kötődés egyik legnagyobb foka, mind fizikailag mind lelkileg. Vajon ez eleve meghatározza, hogy az apáknak a gyermek kötődési viszonyulásában a legtöbb esetben csak másodlagos szerep jut?
Igazolt tény, hogy a világ legtöbb társadalmában az anyák sokkal több időt töltenek a csecsemővel, mint az apák, vagy bármely más felnőtt. Ez alapján indokolt is, hogy a csecsemők fejlődésével kapcsolatban legtöbbször az anyák szerepére összpontosítunk.
Ha viszont mégsem akarjuk annyira egyoldalúan vizsgálni a gyermek társas környezetét, érdemes az apákhoz való kötődésre jellemző mintákat is szemügyre venni.
Egy régebbi amerikai vizsgálat szerint, az apák képesek ugyanolyan érzékenyen reagálni például a gyerekek evési ritmusára, mint anyák (és a gyerek felé kezdeményezett interakciók gyakoriságában sem volt különbség a két nem között).
Valójában a környezeti hatások, például kulturális minták és szokások befolyásolják leginkább a nemi különbségeket a kötődési mintában. Azokban a társadalmakban ugyanis, ahol az apák (kulturális minta alapján) is nagyobb szerepet vállalnak a gyereknevelésben, és sok időt töltenek gyermekükkel, a két szülőhöz való kötődés hasonló lesz.
Tehát ha egy apa sok időt tölt gyermekével, gyengéden és játékosan bánik vele, akkor a gyerek erősen fog kötődni hozzá is. Az apa és a gyerek közötti kötődést a környezeti hatásokon kívül, persze az apa és a gyerek személyiségjegyei is befolyásolják. Az összefüggések persze társadalmakként eltérőek lehetnek, de például: van, ahol a kisfiúk biztonságosabban kötődnek, ha az apa extrovertált, nyitott, kedves és összhangban van szülői szerepével.
Fotó:
pixabay.com
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben
Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.