Menü

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A halitózis, köznyelven rossz lehelet, egy gyakori, mégis sokszor kellemetlen probléma. Bár időnként mindenkivel előfordulhat, például reggel ébredés után vagy bizonyos ételek fogyasztása után, de ha tartósan fennáll, akkor gyakran konkrét okok húzódnak meg, amelyek bizony kezelést igényelnek.

A halitózis olyan állapot, amikor a kilélegzett levegő tartósan kellemetlen szagú. Ez nem csupán esztétikai szempontból nehéz kérdés, sok esetben a szervezet valamilyen problémájára utal. A rossz lehelet származhat a szájüregből, de akár más szervrendszerekből is, de a halitózis leggyakoribb oka azért mégis csak a szájüregben keresendő. A szájban élő baktériumok lebontják az ételmaradékokat, és ennek során kénes vegyületek keletkeznek, amelyek kellemetlen szagot okoznak.

A leggyakoribb kiváltó ok lehet például a nem megfelelő szájhigiénia. Ha nem mosunk elég alaposan fogat, vagy kihagyjuk a fogközök tisztítását, az ételmaradékok ott maradnak. Aztán itt van a nyelv lepedékessége, vagyis a nyelv felszínén is megtelepednek a baktériumok. A fogszuvasodás és ínybetegségek közre játszhatnak, ezek gyakran járnak kellemetlen szájszaggal. A szájszárazság is okozhatja, a nyál természetes tisztító hatású, ezért, ha kevés termelődik, a baktériumok könnyebben elszaporodnak. Bizonyos ételek és italok, például a fokhagyma, hagyma, alkohol vagy kávé is átmenetileg ronthatja a leheletet. Dohányosoknak mondani sem kell, a cigaretta nemcsak saját szagot hagy maga után, hanem a száj egészségét is rontja.

Amikre pedig egyáltalán nem is gondolnánk, hogy mondjuk a fül-, orr- gégészeti betegségek is képesek ilyen zavarba ejtő szagot árasztani. Ilyen például a mandulakő, vagy az arcüreggyulladás. A gyomorból is visszaköszönhetnek bizonyos szagok, ha esetleg nem zár jól a gyomorszáj. Végül pedig ott a cukorbetegség, amit egy nagyon jellegzetes szájszag kísér.

Első körben a rendszeres és megfelelő szájápolás a legfontosabb. Nem csak a fogak, hanem a fogközök és a nyelv tisztántartása is elengedhetetlen. Akármennyire is tartunk a fogorvostól, nem kerülgessük, járjuk rendszeresen fogászati szűrésre. Kerüljük a dohányzást, fogyasszunk megfelelő mennyiségű vizet. Érdemes kerülni a túlfűszerezett ételeket, főleg a hagyma és fokhagyma tartalmúakat. Amennyiben ezek nem hoznak javulást, keressünk fel fül-orr-gégészt, hogy nem áll e más betegség a háttérben.

A halitózis gyakori, de kezelhető gond, de a legtöbb esetben a megfelelő szájápolás és néhány egyszerű életmódbeli változtatás elegendő a javuláshoz. A tudatos odafigyelés nemcsak frissebb leheletet, hanem jobb általános egészséget is eredményezhet.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.