A király beszéde és gyógyulása
- Dátum: 2013.10.23., 20:38
- beszédhiba, dadogás, logopédia, okok, szülőkkel való kapcsolat
A király beszéde című film csaknem nyolcvan évvel ezelőtt játszódik, mégis számos olyan igazságot, információt szemléltet a dadogással kapcsolatban, amit a 21. században is érdemes tudatosítani.
A film először is ábrázolja a dadogással kapcsolatos tévhiteket, amelyek hosszú időn keresztül tartották magukat, megnehezítve ezzel a probléma orvoslását. Azt is szemlélteti, hogy a szülők magatartása, érzelmi viszonyulása, elvárásai nagyban szerepet játszanak a dadogást okozó összetett lelki problémában.
A beszédelsajátítás normál esetben három éves korra befejeződik. Az esetek többsége azonban a dadogás később jelentkezik, tehát leszögezhetjük, hogy senki sem születik dadogva.
A háttérben gyakran nem optimális kapcsolati tényezők állnak. Vagyis feszültségekkel, esetlegesen traumatikus élményekkel terhelt környezet nagyban hajlamosíthat a dadogás kialakulására főleg gyermekeknél. A szülőkkel való kapcsolat is kritikus pont lehet. Éppen ezért egy terápia során a pszichológusok, logopédusok elsősorban a szülőkkel foglalkoznak. Ez persze nem mindig könnyű, hiszen a szülőknek rendkívül nehéz megbirkóznia ezzel a helyzettel. Ha szülők elutasítóak, és elhárítják a problémát, akkor csökken a visszafordíthatóság, vagyis a gyógyulás esélye.
Fontos leszögezni, hogy a dadogás nem beszédhiba. A dadogónak a beszédben résztvevő szervei (ajkak, nyelv, gége) épek és egészségesek. A logopédia egyébként hosszú időn keresztül beszédhibának tekintette a dadogást, ennek megfelelően dolgoztak ki kezelési módszereket, például speciális légzési gyakorlatokat. Így sokáig (ahogyan az említett filmben is bemutatták) az igazi okok rejtve maradtak, és a kezelési módszerek hatástalannak bizonyultak, legalábbis hosszú távon mindenképpen.
Gyakran tapasztalható az a jelenség is, hogy például bábjáték közben abbamarad a dadogás. Ez is egyértelműen igazolja, hogy nem szervi elváltozásról, és visszafordíthatatlan folyamatról van szó. Leghatásosabb, ha gyermekkorban feltárjuk az okokat, és kezeljük azokat. Ehhez viszont a szülők részéről nagyfokú tudatosságra és önkritikára van szükség.
Fotó:
pixabay.com
Az önkéntelen emlékezet
Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban
Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai
A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?
A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.