Menü

Ezt is az ősz hozta

Az ősz egyik jellegzetes gyümölcse a birsalma, vagy birskörte. A jellegzetesen fanyar, savanykás ízű, viszont csodás illatú gyümölcs igazi vitaminbomba, amiből számtalan ételféleség, likőr, ínycsiklandó almabor, befőtt, kompót és sajt készíthető.

A birsalma, vagy körte csak az elnevezésében más, egyébként ugyanarra a növényre, pontosabban gyümölcsre utal. A népnyelv büdösalmának is hívja, bár az illatos jelző sokkal jobban illene rá. Nagyanyáink nem véletlenül tárolták a szekrény tetején, késő ősszel, télen finom illattal lengte be a falusi lakásokat.

Már az ókorban ismerték és szerették, nyersen és főzve, de a legjobban almaborként. Egyébként az ókori Rómában a termékenység, illetve a boldogság jelképe volt.

A birsalma, amelynek 200 faja ismert, de hazánkban nagyjából 15 félét termesztenek, rengeteg jótékony hatással rendelkezik. Kimagasló az úgynevezett pektin tartalma, egyébként az összes gyümölcs közül benne a legmagasabb, ami azt jelenti nagyszerű méregtelenítő. A pektin ugyanis a bél nyálkahártyájában kialakít egy védőréteget, így a kórokozók nem tudnak hol megtapadni. Ráadásul a pektin erős gyulladáscsökkentő és jó nyákoldó is. Talán nem véletlenül használta a népi gyógyászat a birsalmát gyomorbántalmak, vagy torokgyulladás esetén.

A birs ezen kívül erősen görcsoldó, így a menstruációs fájdalmakat is enyhíti, sőt a reumás panaszok esetén is használ. Javítja a szervezet anyagcseréjét, meggátolja a székrekedést. A koleszterin szintre is hatással van, rendszeres birs fogyasztás esetén a koleszterin szintünkkel sem kell bajlódni.

Régen nyugtatónak is használták, égési sebekre, szemre, bőrre, fagyásra.

Felhasználása igen sokrétű. Azt már említettük, hogy nagyszerű almabor készíthető belőle, de likőrnek is kiváló. Lekvárt, kompótot, birsalma sajtot is főzhetünk belőle, de ezekben az esetekben a C-vitamin tartalma valamelyest csökken.

Aki kedvet a kapott a birsalmához, az készüljön fel arra is, valamivel vastagabb héja és keményebb húsa miatt igazán nehézkesen pucolható, nagyobb mennyiségben pedig kifejezetten keserves munka.

Fotó:
pixabay.com

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?