Az állattartás boldogít?
- Dátum: 2013.11.18., 13:35
- állattartás, élettel való elégedettség, házi kedvenc, pozitív hatás
Állatot sok okból tarthatunk, de amikor például hobbiból fogadunk be egy kisállatot, akkor attól általában azt várjuk, hogy jó hatással lesz életünkre. A motiváció sokszor önző, magányosak vagyunk, szeretetre vágyunk, vagy csak szeretnénk gondoskodni valakiről.

Sokszor tapasztaljuk, hogy egy- egy kisállat milyen jó hatással van az idősebb emberekre is. Egy állat befogadása csökkentheti a magány érzését, és sok esetben új motivációs forrást jelent az élethez, a mindennapokhoz. Látjuk, hogy az amúgy már világtól elszigetelt idős emberek számára, új feladatot jelent egy állat gondozása. Mozgásra, aktivitásra ösztönöz, és ad egy keretet (etetés, sétáltatás, játék) a mindennapoknak.
A tudomány azonban rácáfol arra, hogy az állattartás minden esetben egyértelműen „csodaszerként” hatna. Érdekes, hogy az állatszeretetnek is vannak genetikai alapjai, ezért a hatásrendszer nem feltétlenül egyirányú.
Sok esetben tényleg tetten érhető az állattartás pozitív hatásai. Nem hiába olyan sikeresek a különböző állatterápiák sem. Mégis újabb kutatások szerint önmagában az állattartás nem boldogít, egyéb más tényezők, például emberi kapcsolataink függvénye is, hogy milyen szerepet tölt be életünkben egy házi kedvenc. Az állattartás és az élettel való elégedettség közötti összefüggés tehát jóval bonyolultabb. Azt figyelték meg, hogy általában az egyedül élőknél jelent pozitív hatást egy házi állat, de ez általában akkor igaz például, amikor az illető elvált.
Vagyis tényleg bonyolult összefüggésekről van szó. A cél nem az elrettentés, hanem, hogy hangsúlyozzuk, hogy az állattartásnak is egy tudatos vállalásnak kell lennie, mely során a következményeket nem szabad egyoldalúan felmérni. Motivációnktól, személyiségünktől, és emberi kapcsolatainktól is függ, hogy az állattartás milyen hatással lesz életünkre.
Fotó:
pixabay.com
Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai
Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Így állítható meg a túlevés ördögi köre
A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.
Digitális demencia – erre figyelj
A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.