Miért is kávézunk?
- Dátum: 2013.11.25., 21:36
A reggel elképzelhetetlen kávé nélkül. Az ébredezéshez, a készülődéshez, a nekiinduláshoz, az új naphoz. Kávézni jó. Azért, ahogy a kanalat kevergetjük a habos, illatos italban, hogy feloldódjon a cukor, azért, ahogy az első kortyot ízlelgetjük, és azért, ahogy együtt lehetünk.
A kávézás a mi családunkban egyfajta szeánsz. Reggel és legtöbbször délután is. A kávé hozzátartozik a mindennapjainkhoz. Persze ezzel nemcsak mi vagyunk így, hiszen a kávé a világ legismertebb itala, amiből évről évre egyet többet fogyaszt az emberiség.
Kávézni jó. És nemcsak azért, mert a kávénak számos jótékony hatása van a szervezetre. Mert például kutatók igazolták, hogy a rendszeresen kávézókat nagy százalékban elkerüli a kettes számú cukorbetegség, a májrák, vagy a Parkinson kór. És nem is azért, mert a koffein kicsit felpörgeti az embert a nap kezdetén, elűzi a fáradtságot, serkenti az idegrendszert, az anyagcserét, az emésztést. Egyszerűen kávézni jó. Főleg azért, amit Csitáry-Hock Tamás is mond: „ Van a kávé... A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.”
És valahogy így lettem én is a kávézás szerelmese. Mert ennek itt nálunk, idehaza hagyománya van. Ahogy reggel (és délután) kávézunk. Kezdetben szép csendben. Szinte egymáshoz sem szólva. Csupán a kanál halk csörrenése hangzik, ahogy hozzáér a pohár széléhez a cukor kevergetése közben. Újságot lapozgatva, híreket hallgatva kezdődik a nap, indul az életünk. Aztán rájövünk, kettesben is jó, de hármasban még jobb. Csak nem olyan csöndes. És óvni kell a poharat, hogy ki ne boruljon. No meg a nádcukrot, mert azzal meg sokkal finomabb. Kávézni jó, mégha nem is jut idő az újság lapozgatására, a hírek hallgatására, de jóval mozgalmasabb, hangosabb. Múlik az idő. A nádcukrot nyírfacukorra cserélem. A kávéfőző is új. Krémesebb, lágyabb kávét főz. Kettőnknek. A másik kettő pedig sertepertél körülöttünk, reggelit kér, kergetőzik, olykor visít, sír, máskor rötyög, kacag, s kéri a habot a kávé tetejéről. Vége a csöndnek, a nyugalomnak. Csak a kávé a régi. No és mi ketten.
Fotó:
pixabay.com
A túlzott perfekcionizmus hátrányai
Manapság egyre nagyobb elvárások szakadnak a nyakunkba, ami néhány embernél azt eredményezheti, hogy túlzottan perfekcionista lesz. Ez károsan hat egyaránt a saját mentális egészségünkre, teljesítményünkre és hosszú távon az emberi kapcsolatainkra is. Ezért fontos tehát felismerni, és tenni ellene!
A toxikus pozitivitás jellemzői és veszélyei
A toxikus pozitivitás gyakori része mindennapi beszélgetéseinknek. A kifejezés arra utal, miszerint bármilyen nehéz is egy élethelyzet, mindenképpen optimistának kell maradnunk – akkor is, ha a lelkünk mélyén éppen szenvedünk –. Cikkünkben a mérgező pozitivitás jellemzőiről és veszélyeiről tudhatunk meg többet, kitérve arra is, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha saját magunkon is észleltük ennek a jeleit.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.