Drámai következményekkel járhat a gyermekkori elhízás
- Dátum: 2013.12.04., 16:32
- csecsemőkor, elhízás, gyerekkor, kövérség
A modern társadalom alapvető problémája és jelensége az elhízás. Egyre többet beszélünk róla, komplett iparágak épülnek rá, éppen ezért a téma szinte kikerülhetetlen.
Főként az amerikai társadalomban vált különösen drámaivá a helyzet, a soványság eszményítése mellett ugyanis az elmúlt években folyamatosan emelkedett a kövér gyerekek száma. Egy amerikai kutatás szerint a 6 és 11 éves kor közötti gyerekek közel fele kóros kövérségben szenved, későbbi életkorokban pedig tovább növekedik ez az arány.
Erről azért fontos beszélni, mert a legtöbb kövér gyermekből kövér felnőtt válik, vagyis probléma tovább göngyölődik. Azokat a gyerekeket, akik csecsemőkorukban kövérek, de később már nem, az elhízás veszélye nem annyira fenyegető. Ha viszont gyerekkorban meghatározóvá válik a kövérség, akkor a következmények nagyobb valószínűséggel jelentkeznek hosszútávon is, fennáll a felnőttkori kövérség veszélye is. Ráadásul, ha a szülő is túlsúllyal küszködik, akkor ez megkettőződött kockázatot jelent a gyerekre nézve.
A probléma gyökere akár a várandóság idejére is visszavezethető. Az anya túltápláltsága, vagy alultápláltsága is rizikófaktora a gyerekkori elhízásnak és hosszú távú következményeinek (felnőttkorban is megmaradó kövérség). A korai súlygyarapodás korai éréssel is párhuzamba állítható. A serdülőkor időszaka pedig különösen érzékeny periódus, ilyenkor ugyanis átalakul a zsírszövetek elrendeződése és mennyisége is. Ekkor a lányok veszélyeztetettebbek, jobban ki vannak téve az elhízás veszélyének.
A probléma elterjedése nemcsak a táplálkozási szokások megváltozásával hozható párhuzamba, hanem az aktivitás csökkenésével is. A televíziózás például drámaian csökkenti a gyerekek anyagcseréjének és a kalóriák elégetésének mértékét.
Az elhízás egyébként pszichológiai, társas és egészségügyi problémákat is okoz, több szempontból veszélyezteti az egyén jövőjét. A gyermekkori és serdülőkori elhízás komoly következményekkel jár, kutatások szerint például még a továbbtanulásra és a pénzkeresési lehetőségekre is hatással lehet.
A gének és az életmód egyaránt befolyásoló tényező az elhízás kapcsán. A szülői minta azonban nagyon meghatározó, így a gyerekek „kezelése” a családtól elszigetelten nem hatásos. Nagyon nagyarányú a visszahízás jelensége, ami rámutat a fogyasztó programok gyengeségeire.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.