Hogyan legyünk magabiztosak?
- Dátum: 2013.12.08., 19:54
- kudarc, magabiztosság, önbizalom, siker
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság adottság, vagyis valaki vagy olyan, vagy nem. Ez abszolút tévhit, a magabiztosság tanulható, a lényege, hogy sikerélményeinket és negatív tapasztalatainkat tudatosan és megfelelően értékeljük.
Ha sok pozitív visszajelzést kapunk, akkor azt nem olyan nehéz önbizalmunk szolgálatába állítani. De mi a helyzet a kritikákkal, negatív megjegyzésekkel? Nos, az is egy kihívás, hogy kezeljük ezeket, és csak a szükséges jelentőséget tulajdonítsuk nekik. Ha ez sikerül, akkor ezzel megint csak önbizalmunkat edzettük, erősítettük. Itt érdemes megjegyezni, hogy az is gondot okozhat, ha valaki csak a negatív visszajelzéseket hajlamos figyelembe venni. Ez a negatív szelekció téves információt küld az önismeretünk számára, ami hosszú távon alacsony önértékeléshez, bizonytalansághoz vezet.
A siker és a magabiztosság nem feltétlenül járnak „kéz a kézben”. Vannak, akik sikereik ellenére folyamatosan hibáikra koncentrálnak. Nekik is szükségük van arra, hogy „tanulják” a magabiztosságot. És ennek ellentéte is igaz. Vagyis tapasztalhatjuk azt is, hogy valaki hibái és kudarcai ellenére is nagyon magabiztos. Ez helyes hozzáállás, hiszen nem a tökéletesség a cél, mindenki követ el a hibákat. Ha a negatív tapasztalatokat megtanuljuk nem általánosítani egész személyiségünkre nézve, akkor fejlődhetünk igazán, ami szintén a magabiztosság irányába hat.
Fontos lépés, hogy minden kis célunkkal tisztába legyünk, és tudatosítsuk magunkban, ha ezeket elértük. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, inkább igyekezzünk feltérképezni önmagunkat. Ha gyengeségeinket túlzottan felnagyítjuk, akkor könnyen kishitűvé válhatunk, ami ugye a magabiztosság ellentéte. Tanuljuk meg kezelni, és életünkbe integrálni kudarcainkat, de lényeges hogy büszkének is tudjunk lenni saját magunkra.
Persze a magabiztossághoz szükség van az énhatékonyság-, és a kompetenciaérzéshez. Tehát erőfeszítésekre is szükség van, és néha bizony ki kell menni a frontvonalra, vagyis az életbe, ahol aztán a hasznát is vehetjük majd a megszerzett magabiztosságnak.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.