Hogyan legyünk magabiztosak?
- Dátum: 2013.12.08., 19:54
- kudarc, magabiztosság, önbizalom, siker
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság adottság, vagyis valaki vagy olyan, vagy nem. Ez abszolút tévhit, a magabiztosság tanulható, a lényege, hogy sikerélményeinket és negatív tapasztalatainkat tudatosan és megfelelően értékeljük.
Ha sok pozitív visszajelzést kapunk, akkor azt nem olyan nehéz önbizalmunk szolgálatába állítani. De mi a helyzet a kritikákkal, negatív megjegyzésekkel? Nos, az is egy kihívás, hogy kezeljük ezeket, és csak a szükséges jelentőséget tulajdonítsuk nekik. Ha ez sikerül, akkor ezzel megint csak önbizalmunkat edzettük, erősítettük. Itt érdemes megjegyezni, hogy az is gondot okozhat, ha valaki csak a negatív visszajelzéseket hajlamos figyelembe venni. Ez a negatív szelekció téves információt küld az önismeretünk számára, ami hosszú távon alacsony önértékeléshez, bizonytalansághoz vezet.
A siker és a magabiztosság nem feltétlenül járnak „kéz a kézben”. Vannak, akik sikereik ellenére folyamatosan hibáikra koncentrálnak. Nekik is szükségük van arra, hogy „tanulják” a magabiztosságot. És ennek ellentéte is igaz. Vagyis tapasztalhatjuk azt is, hogy valaki hibái és kudarcai ellenére is nagyon magabiztos. Ez helyes hozzáállás, hiszen nem a tökéletesség a cél, mindenki követ el a hibákat. Ha a negatív tapasztalatokat megtanuljuk nem általánosítani egész személyiségünkre nézve, akkor fejlődhetünk igazán, ami szintén a magabiztosság irányába hat.
Fontos lépés, hogy minden kis célunkkal tisztába legyünk, és tudatosítsuk magunkban, ha ezeket elértük. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, inkább igyekezzünk feltérképezni önmagunkat. Ha gyengeségeinket túlzottan felnagyítjuk, akkor könnyen kishitűvé válhatunk, ami ugye a magabiztosság ellentéte. Tanuljuk meg kezelni, és életünkbe integrálni kudarcainkat, de lényeges hogy büszkének is tudjunk lenni saját magunkra.
Persze a magabiztossághoz szükség van az énhatékonyság-, és a kompetenciaérzéshez. Tehát erőfeszítésekre is szükség van, és néha bizony ki kell menni a frontvonalra, vagyis az életbe, ahol aztán a hasznát is vehetjük majd a megszerzett magabiztosságnak.
Fotó:
pixabay.com
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?
A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.