Hogyan legyünk magabiztosak?
- Dátum: 2013.12.08., 19:54
- kudarc, magabiztosság, önbizalom, siker
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság adottság, vagyis valaki vagy olyan, vagy nem. Ez abszolút tévhit, a magabiztosság tanulható, a lényege, hogy sikerélményeinket és negatív tapasztalatainkat tudatosan és megfelelően értékeljük.
Ha sok pozitív visszajelzést kapunk, akkor azt nem olyan nehéz önbizalmunk szolgálatába állítani. De mi a helyzet a kritikákkal, negatív megjegyzésekkel? Nos, az is egy kihívás, hogy kezeljük ezeket, és csak a szükséges jelentőséget tulajdonítsuk nekik. Ha ez sikerül, akkor ezzel megint csak önbizalmunkat edzettük, erősítettük. Itt érdemes megjegyezni, hogy az is gondot okozhat, ha valaki csak a negatív visszajelzéseket hajlamos figyelembe venni. Ez a negatív szelekció téves információt küld az önismeretünk számára, ami hosszú távon alacsony önértékeléshez, bizonytalansághoz vezet.
A siker és a magabiztosság nem feltétlenül járnak „kéz a kézben”. Vannak, akik sikereik ellenére folyamatosan hibáikra koncentrálnak. Nekik is szükségük van arra, hogy „tanulják” a magabiztosságot. És ennek ellentéte is igaz. Vagyis tapasztalhatjuk azt is, hogy valaki hibái és kudarcai ellenére is nagyon magabiztos. Ez helyes hozzáállás, hiszen nem a tökéletesség a cél, mindenki követ el a hibákat. Ha a negatív tapasztalatokat megtanuljuk nem általánosítani egész személyiségünkre nézve, akkor fejlődhetünk igazán, ami szintén a magabiztosság irányába hat.
Fontos lépés, hogy minden kis célunkkal tisztába legyünk, és tudatosítsuk magunkban, ha ezeket elértük. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, inkább igyekezzünk feltérképezni önmagunkat. Ha gyengeségeinket túlzottan felnagyítjuk, akkor könnyen kishitűvé válhatunk, ami ugye a magabiztosság ellentéte. Tanuljuk meg kezelni, és életünkbe integrálni kudarcainkat, de lényeges hogy büszkének is tudjunk lenni saját magunkra.
Persze a magabiztossághoz szükség van az énhatékonyság-, és a kompetenciaérzéshez. Tehát erőfeszítésekre is szükség van, és néha bizony ki kell menni a frontvonalra, vagyis az életbe, ahol aztán a hasznát is vehetjük majd a megszerzett magabiztosságnak.
Fotó:
pixabay.com
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.