Mitől ünnep az ünnep?
- Dátum: 2013.12.08., 19:49
- felkészülés, gyerekkor, karácsonyfa, készülődés, szokások, ünnep
Mit is szoktunk erre mondani? Talán olyanokat, hogy az ünnep lényege a meghittség, kilépés a hétköznapok szürkeségéből, családias légkör. Lehet, hogy mindez közhelyes, de van igazságtartalma. Egy biztos, nagyon nehéz megragadni az ünnep valódi lényegét, még nehezebb át is élni azt.
Nehéz, de nem a gyerekeknek. Ők természetszerűleg át tudják adni magukat az ünnepi hangulatnak, tele vannak izgalommal, várakozással, és amikor a karácsonyfa alatt csillogó szemmel néznek körül, az olyan állapot lehet, vagy ahhoz hasonlatos, mint egy igazi beteljesülés. Felnőtt fejjel ezt sokszor már csak kívülről csodáljuk, és talán felelevenedik bennünk egy régi emlék a gyerekkorból, de már csak elképzelni tudjuk, milyen is az az érzés, amikor az ünnep nem egy alkalom csupán, hanem egy belső lelki állapot.
Mielőtt túlzottan érzelmes szintre sodródnánk, azért megpróbálkozunk a megfejtéssel. Szóval mitől is ünnep, az ünnep? Bár megfoghatatlanról van szó, mégis sejteni lehet, hogy az ünnepet megelőző időszak, majdnem olyan fontos, mint maga az ünnep. Felkészülés, ráhangolódás nélkül nincs ünnep. És ebbe persze bele tartozik az ajándékvásárlás, a lakás feldíszítése, a sütés-főzés. Igen, ez mind része a készülésnek, de önmagukban csak céltalan, felszínes cselekedetek. Ha a felkészülés lelkileg is megtörténik, akkor az ünnepi szokások szimbolikusan kifejező eszközökké válnak, valódi értelmet nyernek, és segítenek ráhangolódni az ünnepre. Ha viszont „kényszerből”, rutinból készülünk a karácsonyra, hajszoljuk az ajándékokat és egy percet sem hagyunk magunknak a valódi készülésre, és az öröm átélésére, akkor csak felszínesen ismerhetjük meg az ünnepet.
A vallási szokások is felhívják a figyelmet arra, milyen fontos az ünnepet megelőző időszak is. A keresztény egyházak ezt az időszakot a bűnbánatnak szentelik, része az önmegtartóztatás és a jócselekedet. Egy biztos, a szokások, rítusok is azt szolgálják, hogy az ünnep átélhetővé váljon, és valóban más legyen, mint egy hétköznap, de ne csak az ünnepi vacsora miatt.
Fotó:
pixabay.com
Hogyan születtek a hungarikumok?
A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet
Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.
Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja
Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.