Egészséges vagy nem?
Rengeteg ember mindennapjainak része a kávé, lehet a reggeli ébredések alapvető rítusa, vagy fontos beszélgetések nélkülözhetetlen kísérője. De vajon milyen hatással lehet szervezetünkre egy csésze finom kávé?
A kávé egyik legismertebb hatóanyaga a koffein, ami egyébként kisebb mennyiségben, de a teában és a kakaóban is megtalálható. Ez az összetevő bizony sokféleképpen hathat szervezetünkre, bár ez a hatás a fogyasztás rendszerességétől nagymértékben függ.
Általános hatása, hogy fokozza a szívműködést, az anyagcserét, a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringés sebességét. Élénkítő hatása tehát tagadhatatlan, talán ez az egyik legnépszerűbb tulajdonsága. Alapvetően egy hirtelen teljesítménynövekedést idéz elő, de ez csak átmeneti, nagymennyiségű fogyasztása esetén pedig kevésbé érzékelhető. Ezen tulajdonságai miatt a szívbetegeknek és a kismamáknak nem ajánlják a kávé rendszeres fogyasztását.
Ugyanakkor védőhatással is bír, például kettestípusú cukorbetegséggel, és a Parkinson- kórral szemben is. További jótékony hatása lehet a szexuális vágy fokozásában (főleg a nők körében), ráadásul még az izomláz kellemetlen panaszait is enyhítheti.
Kevesen gondolnánk csak, hogy ez a forró ital, milyen sokoldalú lehet és nemcsak ízvilágra, és elkészítési módra nézve. Fontos azonban tudni, hogy a hatásai nagymértékben függnek attól, milyen rendszerességgel fogyasztjuk, és hogyan készítjük el. A kávét egyébként már a szépségipar is hasznosítja, egyre több kozmetikai termék alapanyagai között megtalálható, ugyanakkor például nagyban hozzájárulhat fogaink elszíneződéséhez. Vagyis bár egyfajta kettőség jellemzi a kávé hatását több szempontból is, egészségtelennek semmiképpen nem mondható.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.