Az értékes hajdina
- Dátum: 2013.12.28., 19:39
- a hajdina élettani hatásai, a hajdina jótékony hatásai, hajdina, mire jó a hajdina, pohánka
Régen a szegények egyik eledelének tartották, ma már viszont azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre. Az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén hatalmas területeken termelik a hajdinát, azonban egyelőre itthon mégsem használják túl sokan.

A hajdinát a népnyelv pohánkának is hívja. Hivatalosan a keserűfélék családjába tartozik, azonban a szakértők is inkább a gabonafélékhez sorolják. Érdekes, kúp alakú termését nyersen, pörkölve, főzve fogyaszthatjuk, ám megőrölve, lisztként a gluténérzékenyek számára is beilleszthető az étrendbe.
Igen értékes vitaminforrásnak tekinthetjük, E, B1, B2 és P-vitamin tartalma jelentős. Utóbbi miatt különös figyelmet fordíthatunk neki, hiszen a P-vitamin nagyban hozzájárul az érrendszerben megtalálható kötőszövetek erősítéséhez, sőt a vénás megbetegedések megelőzésében, illetve gyógyításában is komoly szerepet játszik.
Ásványi anyagokban gazdag: kálcium, magnézium, vas, réz, cink tartalma különösen magas.
A hajdina több tízezer kilométert megjárt, mire eljutott Európába. A középkor közepéig gyakorlatilag itt ismeretlen volt, őshazája Ázsia középső részén található. Innen került Japánba, Kínába, majd a török hódítóknak köszönhetően a XVI. században Európába. A legkomolyabb európai hajdina termelő Németország és Oroszország, valamint a lengyelek. Ezekben az államokban mindennapos ételként tartják számon, nemcsak köretként, kásaként, hanem még leves betétként is használják, sőt a lisztjéből lepényt, kenyeret, spagettit, egyéb tésztaféléket, palacsintát, pogácsát is készítenek. Fontos, hogy különböző krónikus betegségek miatt diétázók számára is remek alternatívát biztosít. Például a dietetikusok szerint a májbetegek, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, illetve a gluténérzékenyek számára is remek lehetőség a fehér liszt kiváltására.
Hazánkban nem sok helyen termelik, csak az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén akadnak hatalmas területek a hajdina számára, ám ezek nagy részét külföldre exportálják.
A hajdinát azok számára is ajánlják, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, de akár a vastagbél daganat megelőzésében is fontos szerepe van. Fogyasztásával meggátolhatjuk a székrekedést is, sőt a sugárterápia okozta egészségkárosodás regenerálódásában is jelentős befolyással bír.
Fotó:
pixabay.com
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.