Az értékes hajdina
- Dátum: 2013.12.28., 19:39
- a hajdina élettani hatásai, a hajdina jótékony hatásai, hajdina, mire jó a hajdina, pohánka
Régen a szegények egyik eledelének tartották, ma már viszont azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre. Az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén hatalmas területeken termelik a hajdinát, azonban egyelőre itthon mégsem használják túl sokan.
A hajdinát a népnyelv pohánkának is hívja. Hivatalosan a keserűfélék családjába tartozik, azonban a szakértők is inkább a gabonafélékhez sorolják. Érdekes, kúp alakú termését nyersen, pörkölve, főzve fogyaszthatjuk, ám megőrölve, lisztként a gluténérzékenyek számára is beilleszthető az étrendbe.
Igen értékes vitaminforrásnak tekinthetjük, E, B1, B2 és P-vitamin tartalma jelentős. Utóbbi miatt különös figyelmet fordíthatunk neki, hiszen a P-vitamin nagyban hozzájárul az érrendszerben megtalálható kötőszövetek erősítéséhez, sőt a vénás megbetegedések megelőzésében, illetve gyógyításában is komoly szerepet játszik.
Ásványi anyagokban gazdag: kálcium, magnézium, vas, réz, cink tartalma különösen magas.
A hajdina több tízezer kilométert megjárt, mire eljutott Európába. A középkor közepéig gyakorlatilag itt ismeretlen volt, őshazája Ázsia középső részén található. Innen került Japánba, Kínába, majd a török hódítóknak köszönhetően a XVI. században Európába. A legkomolyabb európai hajdina termelő Németország és Oroszország, valamint a lengyelek. Ezekben az államokban mindennapos ételként tartják számon, nemcsak köretként, kásaként, hanem még leves betétként is használják, sőt a lisztjéből lepényt, kenyeret, spagettit, egyéb tésztaféléket, palacsintát, pogácsát is készítenek. Fontos, hogy különböző krónikus betegségek miatt diétázók számára is remek alternatívát biztosít. Például a dietetikusok szerint a májbetegek, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, illetve a gluténérzékenyek számára is remek lehetőség a fehér liszt kiváltására.
Hazánkban nem sok helyen termelik, csak az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén akadnak hatalmas területek a hajdina számára, ám ezek nagy részét külföldre exportálják.
A hajdinát azok számára is ajánlják, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, de akár a vastagbél daganat megelőzésében is fontos szerepe van. Fogyasztásával meggátolhatjuk a székrekedést is, sőt a sugárterápia okozta egészségkárosodás regenerálódásában is jelentős befolyással bír.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.