Menü

Az értékes hajdina

Régen a szegények egyik eledelének tartották, ma már viszont azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre. Az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén hatalmas területeken termelik a hajdinát, azonban egyelőre itthon mégsem használják túl sokan.

A hajdinát a népnyelv pohánkának is hívja. Hivatalosan a keserűfélék családjába tartozik, azonban a szakértők is inkább a gabonafélékhez sorolják. Érdekes, kúp alakú termését nyersen, pörkölve, főzve fogyaszthatjuk, ám megőrölve, lisztként a gluténérzékenyek számára is beilleszthető az étrendbe.

Igen értékes vitaminforrásnak tekinthetjük, E, B1, B2 és P-vitamin tartalma jelentős. Utóbbi miatt különös figyelmet fordíthatunk neki, hiszen a P-vitamin nagyban hozzájárul az érrendszerben megtalálható kötőszövetek erősítéséhez, sőt a vénás megbetegedések megelőzésében, illetve gyógyításában is komoly szerepet játszik.

Ásványi anyagokban gazdag: kálcium, magnézium, vas, réz, cink tartalma különösen magas.

A hajdina több tízezer kilométert megjárt, mire eljutott Európába. A középkor közepéig gyakorlatilag itt ismeretlen volt, őshazája Ázsia középső részén található. Innen került Japánba, Kínába, majd a török hódítóknak köszönhetően a XVI. században Európába. A legkomolyabb európai hajdina termelő Németország és Oroszország, valamint a lengyelek. Ezekben az államokban mindennapos ételként tartják számon, nemcsak köretként, kásaként, hanem még leves betétként is használják, sőt a lisztjéből lepényt, kenyeret, spagettit, egyéb tésztaféléket, palacsintát, pogácsát is készítenek. Fontos, hogy különböző krónikus betegségek miatt diétázók számára is remek alternatívát biztosít. Például a dietetikusok szerint a májbetegek, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, illetve a gluténérzékenyek számára is remek lehetőség a fehér liszt kiváltására.

Hazánkban nem sok helyen termelik, csak az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén akadnak hatalmas területek a hajdina számára, ám ezek nagy részét külföldre exportálják.

A hajdinát azok számára is ajánlják, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, de akár a vastagbél daganat megelőzésében is fontos szerepe van. Fogyasztásával meggátolhatjuk a székrekedést is, sőt a sugárterápia okozta egészségkárosodás regenerálódásában is jelentős befolyással bír.

Fotó:
pixabay.com

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.