Menü

Az értékes hajdina

Régen a szegények egyik eledelének tartották, ma már viszont azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre. Az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén hatalmas területeken termelik a hajdinát, azonban egyelőre itthon mégsem használják túl sokan.

A hajdinát a népnyelv pohánkának is hívja. Hivatalosan a keserűfélék családjába tartozik, azonban a szakértők is inkább a gabonafélékhez sorolják. Érdekes, kúp alakú termését nyersen, pörkölve, főzve fogyaszthatjuk, ám megőrölve, lisztként a gluténérzékenyek számára is beilleszthető az étrendbe.

Igen értékes vitaminforrásnak tekinthetjük, E, B1, B2 és P-vitamin tartalma jelentős. Utóbbi miatt különös figyelmet fordíthatunk neki, hiszen a P-vitamin nagyban hozzájárul az érrendszerben megtalálható kötőszövetek erősítéséhez, sőt a vénás megbetegedések megelőzésében, illetve gyógyításában is komoly szerepet játszik.

Ásványi anyagokban gazdag: kálcium, magnézium, vas, réz, cink tartalma különösen magas.

A hajdina több tízezer kilométert megjárt, mire eljutott Európába. A középkor közepéig gyakorlatilag itt ismeretlen volt, őshazája Ázsia középső részén található. Innen került Japánba, Kínába, majd a török hódítóknak köszönhetően a XVI. században Európába. A legkomolyabb európai hajdina termelő Németország és Oroszország, valamint a lengyelek. Ezekben az államokban mindennapos ételként tartják számon, nemcsak köretként, kásaként, hanem még leves betétként is használják, sőt a lisztjéből lepényt, kenyeret, spagettit, egyéb tésztaféléket, palacsintát, pogácsát is készítenek. Fontos, hogy különböző krónikus betegségek miatt diétázók számára is remek alternatívát biztosít. Például a dietetikusok szerint a májbetegek, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, illetve a gluténérzékenyek számára is remek lehetőség a fehér liszt kiváltására.

Hazánkban nem sok helyen termelik, csak az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén akadnak hatalmas területek a hajdina számára, ám ezek nagy részét külföldre exportálják.

A hajdinát azok számára is ajánlják, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, de akár a vastagbél daganat megelőzésében is fontos szerepe van. Fogyasztásával meggátolhatjuk a székrekedést is, sőt a sugárterápia okozta egészségkárosodás regenerálódásában is jelentős befolyással bír.

Fotó:
pixabay.com

Galagonya: a legjobb vérnyomáscsökkentő, szíverősítő

A galagonya a rózsafélék családjába tartozik és számos változata, alfaja ismeretes. A hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Virága fehér, illatos, öt sziromlevélből áll. Mindkét faj a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.

Mikor vegyük be a vitaminokat?

Mindenki tudja, hogy nem érdemes éhgyomorra bevenni a napi vitaminokat, de ha már ettünk, mikor érdemes? Nézzük meg, mikor a legjobb a vitaminpótlás.

Mediterrán étrend a fogyásért

Sokféle diéta létezik, ám az egyik legközkedveltebb a fogyni vágyók közt a mediterrán étrend. Nézzük, miért ez a legjobb választás.

A ginkgo biloba pozitív tulajdonságai

A ginkgo biloba a páfrányfenyő félék családjába tartozik, és a világ egyik legérdekesebb fája, hiszen akár 1000 évig is élhet, így a Föld legidősebb fáiként tartják számon. Jórészt Kínában, Koreában, Franciaországban és az Egyesült Államok keleti és déli részén honos.

Sajt a diéta alatt – igenis lehetséges

Általában, ha diétáról van szó, a sajt szóba sem jöhet. Azonban vannak olyan sajtok, amik kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmaznak, így beleférnek a diétába is.