Az értékes hajdina
- Dátum: 2013.12.28., 19:39
- a hajdina élettani hatásai, a hajdina jótékony hatásai, hajdina, mire jó a hajdina, pohánka
Régen a szegények egyik eledelének tartották, ma már viszont azok fogyasztják, akik odafigyelnek a táplálkozásukra és az egészségükre. Az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén hatalmas területeken termelik a hajdinát, azonban egyelőre itthon mégsem használják túl sokan.
A hajdinát a népnyelv pohánkának is hívja. Hivatalosan a keserűfélék családjába tartozik, azonban a szakértők is inkább a gabonafélékhez sorolják. Érdekes, kúp alakú termését nyersen, pörkölve, főzve fogyaszthatjuk, ám megőrölve, lisztként a gluténérzékenyek számára is beilleszthető az étrendbe.
Igen értékes vitaminforrásnak tekinthetjük, E, B1, B2 és P-vitamin tartalma jelentős. Utóbbi miatt különös figyelmet fordíthatunk neki, hiszen a P-vitamin nagyban hozzájárul az érrendszerben megtalálható kötőszövetek erősítéséhez, sőt a vénás megbetegedések megelőzésében, illetve gyógyításában is komoly szerepet játszik.
Ásványi anyagokban gazdag: kálcium, magnézium, vas, réz, cink tartalma különösen magas.
A hajdina több tízezer kilométert megjárt, mire eljutott Európába. A középkor közepéig gyakorlatilag itt ismeretlen volt, őshazája Ázsia középső részén található. Innen került Japánba, Kínába, majd a török hódítóknak köszönhetően a XVI. században Európába. A legkomolyabb európai hajdina termelő Németország és Oroszország, valamint a lengyelek. Ezekben az államokban mindennapos ételként tartják számon, nemcsak köretként, kásaként, hanem még leves betétként is használják, sőt a lisztjéből lepényt, kenyeret, spagettit, egyéb tésztaféléket, palacsintát, pogácsát is készítenek. Fontos, hogy különböző krónikus betegségek miatt diétázók számára is remek alternatívát biztosít. Például a dietetikusok szerint a májbetegek, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, illetve a gluténérzékenyek számára is remek lehetőség a fehér liszt kiváltására.
Hazánkban nem sok helyen termelik, csak az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén akadnak hatalmas területek a hajdina számára, ám ezek nagy részét külföldre exportálják.
A hajdinát azok számára is ajánlják, akik egyszerűen csak szeretnének egészségesebben élni, de akár a vastagbél daganat megelőzésében is fontos szerepe van. Fogyasztásával meggátolhatjuk a székrekedést is, sőt a sugárterápia okozta egészségkárosodás regenerálódásában is jelentős befolyással bír.
Fotó:
pixabay.com
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.
Földialma vagy másik nevén csicsóka, te ismered?
Nem mindenkinek lehet ismerős a földialma kifejezés, de ha azt mondom, hogy csicsóka, akkor biztosan sokaknak beugrik ez a remek konyhakerti növény.