Online hazugságok
- Dátum: 2013.12.30., 19:13
- chat, digitális, hazugság, kommunikáció, online
Köztudott, hogy a kommunikáció nemcsak a kimondott vagy leírt konkrét szavakat, mondatokat jelenti. Része a testbeszéd, és egyéb nem verbális eszközök, melyek együttesen informálnak minket az üzenet valódi tartalmáról, és másik fél viszonyulásáról.
Tehát a szemtől szemben kommunikációban sokféle kulcsinger segíti a beszéd konkrét tartalmától való elvonatkoztatást, például a másik személyiségének megismerése, valódi szándékainak feltérképezése is lehetővé válik. De a mi a helyzet a digitális interakciókkal, például a chatezéssel, vagy az email formájú levélváltásokkal?
Ezekben a helyzetekben ugyanis számos csatornája zárva marad a kommunikációnak, vagyis az interakció kissé lebutítottá, bizonytalanabbá válik. Kevésbé egyértelmű a másik szándéka, hangulata, célja, és bizony a mellébeszélés is könnyebben kivitelezhető ilyen módon.
Természetesen az online kommunikáció is egy kiemelkedő terepe a pszichológiai kutatásoknak, ennek egyik apró szelete, hogy vajon a digitális hazugságoknak milyen jelei lehetnek, hogyan kódolódnak az üzenetekben.
Változó, hogy ki mennyire jól olvas a kommunikációs jelek között, de általában személyes interakció esetén nehezebb hazudni, és könnyebb rajtakapni a füllentés apró jeleit. A digitális hazugságok jeleit kutató vizsgálatokban felfedeztek néhány jellegzetességet, mely utalhat a mellébeszélésre. A valótlan reakciók lassabban születnek meg, és egyúttal rövidebbek is. Azért is fogalmazódnak meg lassabban, mert általában többszöri átszerkesztés alatt mennek át. Persze tapasztalat kérdése is, minél többet használjuk ezt a kommunikációs csatornát, annál rutinosabbak lehetünk a valódi tartalmak megfejtésében, mégis alapvetően az online interakciók esetében kevesebb érzékszervünkre hagyatkozhatunk. A fentiekben vázolt eredményekkel pedig azért óvatosan bánjunk, mert korántsem biztos, hogy minden lassan íródott válasz hazugság lenne.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.