A média, mint napirend kijelölő és kapuőr
- Dátum: 2014.01.22., 19:54
- információ, média, napirend, pszichológia, szelekció
Sokan sokféleképpen vizsgálják a média hatásmechanizmusát. Nem véletlen, hiszen az élet számos területére hatással van, kezdve azzal, hogy meghatározza gondolataink, mindennapi társalgásaink főbb irányait, témáit.
A média hatásmechanizmusa elemezhető bonyolult pszichológiai szinteken is, de vannak olyan alapvető funkciói, melyek az élet apró dolgaira vetíthetőek, és befolyásolják mindennapjainkat.
Alapvető jelenség, hogy a média által kiemelt témák befolyásolják azt, hogy mire gondolunk aktuálisan. A különböző médiumokban megjelenő témák uralják társalgásainkat is, majd a „közbeszéd” tárgyaként egyre több fórumon köszönnek vissza. Ezt a hatást a média napirend- kijelölő funkciójának nevezik, mely arra utal, hogy ugyan gondolatainkat nem tudja meghatározni, de azt igen, hogy mire gondolunk.
A következő ilyen alapvető tulajdonsága a médiának, hogy szelekciós munkát végez az információk között. Ez egyfajta döntési szerepkör, hiszen bizonyos témák kiemelésre kerülnek, míg mások háttérbe szorulnak, ezáltal a média meghatározza azt is, hogy mi a fontos, és mi, nem. Vagyis nemcsak arra van befolyása, hogy mi van napirenden, hanem egyúttal arra is, hogy mi az, ami lényeges és fontos. Ezt pedig szemléletesen kapuőr funkciónak nevezik, mely arra a szelekciós tevékenységre utal, amely egyértelműen meghatározza a média jelentőségét.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.