A média, mint napirend kijelölő és kapuőr
- Dátum: 2014.01.22., 19:54
- információ, média, napirend, pszichológia, szelekció
Sokan sokféleképpen vizsgálják a média hatásmechanizmusát. Nem véletlen, hiszen az élet számos területére hatással van, kezdve azzal, hogy meghatározza gondolataink, mindennapi társalgásaink főbb irányait, témáit.
A média hatásmechanizmusa elemezhető bonyolult pszichológiai szinteken is, de vannak olyan alapvető funkciói, melyek az élet apró dolgaira vetíthetőek, és befolyásolják mindennapjainkat.
Alapvető jelenség, hogy a média által kiemelt témák befolyásolják azt, hogy mire gondolunk aktuálisan. A különböző médiumokban megjelenő témák uralják társalgásainkat is, majd a „közbeszéd” tárgyaként egyre több fórumon köszönnek vissza. Ezt a hatást a média napirend- kijelölő funkciójának nevezik, mely arra utal, hogy ugyan gondolatainkat nem tudja meghatározni, de azt igen, hogy mire gondolunk.
A következő ilyen alapvető tulajdonsága a médiának, hogy szelekciós munkát végez az információk között. Ez egyfajta döntési szerepkör, hiszen bizonyos témák kiemelésre kerülnek, míg mások háttérbe szorulnak, ezáltal a média meghatározza azt is, hogy mi a fontos, és mi, nem. Vagyis nemcsak arra van befolyása, hogy mi van napirenden, hanem egyúttal arra is, hogy mi az, ami lényeges és fontos. Ezt pedig szemléletesen kapuőr funkciónak nevezik, mely arra a szelekciós tevékenységre utal, amely egyértelműen meghatározza a média jelentőségét.
Fotó:
pixabay.com
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.