Újra felfedezte a világ az amarántot
- Dátum: 2014.02.06., 11:56
- amaránt, amaránt felhasználási formái, amaránt jótékony hatásai, mire jó az amaránt
Különböző régészeti kutatások igazolják, hogy Dél-Amerikában nagyjából öt-hatezer éve is termesztették már az amarántot, azonban a XVI. századi nagy földrajzi felfedezések után a spanyol hódítók betiltották. Az amerikai kontinensen a 70-es években vették elő újra, s most már Európában és hazánkban is reneszánszát éli.
Az amarántot úgynevezett pszeudogabonának nevezik. Biológiailag a szegfűfélék családjába sorolták be. A növény legtöbb részét értékes tápanyagként használják: leveleit, amelyek a spenóthoz hasonlítanak leginkább, nyersen és főzve is elkészítik, míg a magját pirítva, puffasztva, pattogtatva, extrudálva, őrölve is alkalmazható a konyhában.
Az amaránt a legősibb kultúrnövények egyike, azonban vagy négy évszázadra eltűnt a köztudatból. Ennek oka a spanyol, portugál hódítások voltak, akik a dél-amerikai őslakosok számára betiltották az amaránt termesztését, mivel ősi rituálékhoz is felhasználták. Csak a legeldugottabb falvakban merték tovább termeszteni és használni. Aztán a 70-es években újra felfedezte a világ az amarántot. A kutatók alapos tanulmányozásnak vetették alá és ráébredtek, rendkívül értékes tápanyag. Ettől kezdve rohamosan terjedt el újra világszerte és Európában, főleg Németországban és Ausztriában hatalmas földeken termesztik.
A hagyományos gabonákkal ellentétben az amaránt szénhidrát tartalma jóval kisebb, viszont sokkal több fehérjét, rostot, zsírt és ásványi anyagot, nyomelemet, vitamint találhatunk benne. Fontos tulajdonsága, hogy gluténmentes, így aztán a diétázók, reform étrendet folytatók is örömmel színesítik vele táplálkozásukat.
A kutatások kimutatták ötször több vasat, négyszer több cinket, hétszer több kálciumot tartalmaz, mint a hagyományos gabonafélék. Ezen kívül magnéziumban, mangánban is gazdag, sőt B1, E és C-vitamin tartalma is jelentős.
Azért is értékes, mert sok lizin található benne, amely kulcsszerepet játszik az izomépítésben és a regenerálódásban is, megakadályozza az érelmeszesedést, és a rákos sejtek kialakulását is meggátolja. Az amerikai őslakosok ezeken kívül lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották, amely segít megőrizni az elme frissességét is.
Fotó:
wikipédia
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.