Újra felfedezte a világ az amarántot
- Dátum: 2014.02.06., 11:56
- amaránt, amaránt felhasználási formái, amaránt jótékony hatásai, mire jó az amaránt
Különböző régészeti kutatások igazolják, hogy Dél-Amerikában nagyjából öt-hatezer éve is termesztették már az amarántot, azonban a XVI. századi nagy földrajzi felfedezések után a spanyol hódítók betiltották. Az amerikai kontinensen a 70-es években vették elő újra, s most már Európában és hazánkban is reneszánszát éli.
Az amarántot úgynevezett pszeudogabonának nevezik. Biológiailag a szegfűfélék családjába sorolták be. A növény legtöbb részét értékes tápanyagként használják: leveleit, amelyek a spenóthoz hasonlítanak leginkább, nyersen és főzve is elkészítik, míg a magját pirítva, puffasztva, pattogtatva, extrudálva, őrölve is alkalmazható a konyhában.
Az amaránt a legősibb kultúrnövények egyike, azonban vagy négy évszázadra eltűnt a köztudatból. Ennek oka a spanyol, portugál hódítások voltak, akik a dél-amerikai őslakosok számára betiltották az amaránt termesztését, mivel ősi rituálékhoz is felhasználták. Csak a legeldugottabb falvakban merték tovább termeszteni és használni. Aztán a 70-es években újra felfedezte a világ az amarántot. A kutatók alapos tanulmányozásnak vetették alá és ráébredtek, rendkívül értékes tápanyag. Ettől kezdve rohamosan terjedt el újra világszerte és Európában, főleg Németországban és Ausztriában hatalmas földeken termesztik.
A hagyományos gabonákkal ellentétben az amaránt szénhidrát tartalma jóval kisebb, viszont sokkal több fehérjét, rostot, zsírt és ásványi anyagot, nyomelemet, vitamint találhatunk benne. Fontos tulajdonsága, hogy gluténmentes, így aztán a diétázók, reform étrendet folytatók is örömmel színesítik vele táplálkozásukat.
A kutatások kimutatták ötször több vasat, négyszer több cinket, hétszer több kálciumot tartalmaz, mint a hagyományos gabonafélék. Ezen kívül magnéziumban, mangánban is gazdag, sőt B1, E és C-vitamin tartalma is jelentős.
Azért is értékes, mert sok lizin található benne, amely kulcsszerepet játszik az izomépítésben és a regenerálódásban is, megakadályozza az érelmeszesedést, és a rákos sejtek kialakulását is meggátolja. Az amerikai őslakosok ezeken kívül lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották, amely segít megőrizni az elme frissességét is.
Fotó:
wikipédia
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.