Újra felfedezte a világ az amarántot
- Dátum: 2014.02.06., 11:56
- amaránt, amaránt felhasználási formái, amaránt jótékony hatásai, mire jó az amaránt
Különböző régészeti kutatások igazolják, hogy Dél-Amerikában nagyjából öt-hatezer éve is termesztették már az amarántot, azonban a XVI. századi nagy földrajzi felfedezések után a spanyol hódítók betiltották. Az amerikai kontinensen a 70-es években vették elő újra, s most már Európában és hazánkban is reneszánszát éli.
Az amarántot úgynevezett pszeudogabonának nevezik. Biológiailag a szegfűfélék családjába sorolták be. A növény legtöbb részét értékes tápanyagként használják: leveleit, amelyek a spenóthoz hasonlítanak leginkább, nyersen és főzve is elkészítik, míg a magját pirítva, puffasztva, pattogtatva, extrudálva, őrölve is alkalmazható a konyhában.
Az amaránt a legősibb kultúrnövények egyike, azonban vagy négy évszázadra eltűnt a köztudatból. Ennek oka a spanyol, portugál hódítások voltak, akik a dél-amerikai őslakosok számára betiltották az amaránt termesztését, mivel ősi rituálékhoz is felhasználták. Csak a legeldugottabb falvakban merték tovább termeszteni és használni. Aztán a 70-es években újra felfedezte a világ az amarántot. A kutatók alapos tanulmányozásnak vetették alá és ráébredtek, rendkívül értékes tápanyag. Ettől kezdve rohamosan terjedt el újra világszerte és Európában, főleg Németországban és Ausztriában hatalmas földeken termesztik.
A hagyományos gabonákkal ellentétben az amaránt szénhidrát tartalma jóval kisebb, viszont sokkal több fehérjét, rostot, zsírt és ásványi anyagot, nyomelemet, vitamint találhatunk benne. Fontos tulajdonsága, hogy gluténmentes, így aztán a diétázók, reform étrendet folytatók is örömmel színesítik vele táplálkozásukat.
A kutatások kimutatták ötször több vasat, négyszer több cinket, hétszer több kálciumot tartalmaz, mint a hagyományos gabonafélék. Ezen kívül magnéziumban, mangánban is gazdag, sőt B1, E és C-vitamin tartalma is jelentős.
Azért is értékes, mert sok lizin található benne, amely kulcsszerepet játszik az izomépítésben és a regenerálódásban is, megakadályozza az érelmeszesedést, és a rákos sejtek kialakulását is meggátolja. Az amerikai őslakosok ezeken kívül lelki és testi erőt fokozó növénynek tartották, amely segít megőrizni az elme frissességét is.
Fotó:
wikipédia
Lézeres arcmaszkok – szike helyett: az esztétikai megújulás új generációja
Az esztétikai orvoslás és a kozmetológia az elmúlt évtizedben látványos irányváltáson ment keresztül. A páciensek egyre inkább a nem invazív, fájdalommentes, gyors regenerációt kínáló megoldásokat keresik, amelyekkel elkerülhető a szike, az altatás és a hosszú gyógyulási idő.
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.