Menü

Véd, éltet és ápol: a magzatvíz

Tudjuk milyen nagyszerű természetes „inkubátor” az anyaméh, mely lehetővé teszi a magzat életképessé válását, fejlődését. Ebben a csodálatos rendszerben a magzatvíznek is nagy jelentősége van, több szempontból is segíti a magzat fejlődését.

A magzatvíz semleges vegyhatású, vízszerű folyadék, mely a magzatburok kialakulása után kezd el termelődni.  A 14. hét körül a magzat szervezete is bekapcsolódik a magzatvíz termelésébe, bőre és a veséje is kiválasztja.

Érdekesség, hogy a magzatvíz folyamatosan cserélődik, 3-4 óránként teljesen friss folyadék veszi körül a babát. És ahogy nő a magzat, úgy nő a magzatvíz mennyisége is.

A magzatvíz elengedhetetlen a baba tüdejének és emésztőrendszerének fejlődéséhez. Mechanikus védelmet is nyújt, megvédi a babát az ütődésektől, nyomáskülönbségtől. És a hőmérséklet- változásokat is kompenzálja a magzatvíz, megfelelő körülményeket teremtve a baba számára.

A magzatvíznek a szüléskor is fontos szerepe lehet, hiszen természetes hüvelyi síkosítást biztosít. Ez akkor is érvényesül, ha elfolyik előre a magzatvíz, mivel valójában először a fej előtt lévő, úgy nevezett fejvíz távozik, nem a teljes mennyiség. Ráadásul a magzatvíz egészen addig termelődik, amíg a magzatburok meg nem születik.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.