Menü

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

1. Ha valaki megragadja az utcán
A legtöbb gyerek azt hiszi, a „rossz ember” felismerhető külsejű, de a valóságban ez ritkán ilyen egyértelmű. Fontos, hogy a gyerek tudja: ha valaki megfogja, és ő nem akar vele menni, joga van kiabálni, rúgni, karmolni és menekülni. A legfontosabb üzenet: „Nem az a baj, ha hangos vagy – az a baj, ha csendben maradsz.”

Tanítsuk meg neki, hogy ilyen helyzetben ne kiabáljon olyasmit, hogy „Segítség!”, hanem inkább: „Nem az anyukám!” vagy „Engedjen el, nem ismerem ezt az embert!” – ez sokkal inkább felkelti a járókelők figyelmét.
Ha tud, fusson nyilvános helyre – boltba, buszmegállóba, iskolába – és kérjen segítséget egy felnőttől, például eladótól, buszsofőrtől, rendőrtől.
A szerepjáték sokat segít: játsszunk el otthon hasonló helyzeteket, hogy a gyerek tudja, mit tehet, és ne fagyjon le, ha valóban bajba kerülne.

2. Ha eltéved egy nagy tömegben
Egy fesztiválon, bevásárlóközpontban vagy strandon pillanatok alatt elszakadhat a gyerek a szüleitől. A pánik természetes, de ha előre tudja, mit kell tennie, sokkal gyorsabban megoldódhat a helyzet.
Tanítsuk meg, hogy maradjon egy helyen, ahol utoljára látta a szüleit, ne kezdjen el céltalanul rohangálni. Ha mégis elmozdul, keressen egyenruhás embert (biztonsági őr, rendőr, pénztáros, mentős), vagy egy gyerekkel lévő anyukát, tőlük biztonságos segítséget kérhet.
Hasznos, ha a gyerek ismeri a szülők telefonszámát (akár versbe foglalva is megtanulhatja), illetve ha névvel és telefonszámmal ellátott karszalagot visel tömegrendezvényeken.
Fontos, hogy tudja: nem szabad idegennel elindulnia, még akkor sem, ha az illető azt mondja, „anyu küldött”.

3. Ha valaki nem megfelelően viselkedik vele
Zsúfolt buszon, uszodában vagy akár iskolai programon is előfordulhat, hogy valaki – akár felnőtt, akár másik gyerek – olyasmit tesz vagy mond, ami kellemetlen vagy ijesztő.
Tanítsuk meg a gyereknek felismerni a rossz érzést: ha valaki túl közel jön, megérinti, vagy olyan titokra kéri, amit nem szabad elmondani, az nincs rendben.
A legfontosabb szabály: „A tested a tiéd.”

Ha valaki hozzáér, vagy olyat mond, amitől rosszul érzi magát, azonnal szóljon egy megbízható felnőttnek – szülőnek, tanárnak, buszsofőrnek, bolti eladónak.
Soha nem a gyerek hibája, ha valaki átlépi a határait, ezért mindig dicsérjük meg, ha elmondja, mi történt, és ne szégyenítsük meg. A biztonságra ne csak beszélgetés szintjén készüljünk, hanem játsszuk el a különböző helyzeteket. Tegyük próbára, mit mondana, mit tenne, merre futna. Ez nem félelemkeltés – ez önbizalomépítés. A gyerekek sokkal magabiztosabbak lesznek, ha tudják: van forgatókönyv a bajra, és nem maradnak egyedül a problémában.

A biztonságtudat nem félelem, hanem erő. Ha a gyerek megtanulja, hogyan reagáljon a váratlan helyzetekben, nemcsak védettebbé válik, hanem bátrabban és tudatosabban is mozog majd a világban. És ez az egyik legfontosabb dolog, amit a szülők adhatnak neki

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.