Menü

Rendrakás a fejünkben

Ahhoz, hogy minőségileg változtatni tudjunk életünkön, az igény felismerése után, a fejünkben való rendrakással kell kezdenünk.

Nem könnyű folyamatról van szó, de hókuszpókuszra sincs szükség. A rendetlenséget fejünkben az emésztő, mérgező gondolatok okozzák, melyeket először fel kell térképezni, hogy a leltár után meg tudjunk szabadulni tőlük.

Ilyen negatív gondolatok kapcsolódhatnak például az aggódáshoz, amikor ez az érzelmi állapot állandósul, és szükséges, elvárt tulajdonságként jelenik meg. Sokszor találkozhatunk azzal a mintával, mely szerint az aggódás (például: szülői) a szeretet kifejezése. Ehhez kapcsolódik az a szemlélet (mely külső és belső elvárásként egyaránt megjelenhet), hogy ha nem aggódsz eléggé, nem is vagy jó anya, testvér, feleség… Valójában azonban az aggódás sokszor öncélú, és nem más, mint a hatalmaskodás és a kontroll eszköze. Az aggódás minden érintett féltől hosszú távon energiát von el, amely negatív érzelmekkel, viselkedéssel jár és gátolja a kapcsolatok minőségi változását.

A szorongás is az emésztő gondolatok körébe tartozik. Olyan típusú félelem, melynek nincsen tárgya, ezért mindenre kiterjedővé tud válni. Szorongásaink érzelmi, és viselkedésbeli elfojtásokról szólnak, és szintén nagyon gátló hatással vannak életünkre (önfejlődésünkre).

Mikor pedig ítélkezünk (vagy pletykálunk) másokról, mindig jusson eszünkbe, hogy ezek az ítéletek rólunk is szólnak. A másokban észlelt, felismert hibák, a mi ügyeink is. Főleg akkor éljünk gyanúval, amikor mások megítélését fokozott érzelmi töltettel tesszük, ilyenkor minden bizonnyal „magunkkal” van feladatunk.

Egyik „energiavámpír” gondolatból következik a másik, a sor végtelennek tűnik. Hiszen az emésztő gondolatok között sorakozik még: a félelem, a befejezetlen ügyek, a játszmák és a közömbösség sem jó tanácsadója életünknek. De ha mindezek tudatosulnak bennünk, akkor már félúton járunk… Ne halogassuk a rendrakást, hiszen már pusztán a „leltár” is komoly felszabadító hatással lehet ránk!

Fotó:
pixabay.com

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?