Menü

Rendrakás a fejünkben

Ahhoz, hogy minőségileg változtatni tudjunk életünkön, az igény felismerése után, a fejünkben való rendrakással kell kezdenünk.

Nem könnyű folyamatról van szó, de hókuszpókuszra sincs szükség. A rendetlenséget fejünkben az emésztő, mérgező gondolatok okozzák, melyeket először fel kell térképezni, hogy a leltár után meg tudjunk szabadulni tőlük.

Ilyen negatív gondolatok kapcsolódhatnak például az aggódáshoz, amikor ez az érzelmi állapot állandósul, és szükséges, elvárt tulajdonságként jelenik meg. Sokszor találkozhatunk azzal a mintával, mely szerint az aggódás (például: szülői) a szeretet kifejezése. Ehhez kapcsolódik az a szemlélet (mely külső és belső elvárásként egyaránt megjelenhet), hogy ha nem aggódsz eléggé, nem is vagy jó anya, testvér, feleség… Valójában azonban az aggódás sokszor öncélú, és nem más, mint a hatalmaskodás és a kontroll eszköze. Az aggódás minden érintett féltől hosszú távon energiát von el, amely negatív érzelmekkel, viselkedéssel jár és gátolja a kapcsolatok minőségi változását.

A szorongás is az emésztő gondolatok körébe tartozik. Olyan típusú félelem, melynek nincsen tárgya, ezért mindenre kiterjedővé tud válni. Szorongásaink érzelmi, és viselkedésbeli elfojtásokról szólnak, és szintén nagyon gátló hatással vannak életünkre (önfejlődésünkre).

Mikor pedig ítélkezünk (vagy pletykálunk) másokról, mindig jusson eszünkbe, hogy ezek az ítéletek rólunk is szólnak. A másokban észlelt, felismert hibák, a mi ügyeink is. Főleg akkor éljünk gyanúval, amikor mások megítélését fokozott érzelmi töltettel tesszük, ilyenkor minden bizonnyal „magunkkal” van feladatunk.

Egyik „energiavámpír” gondolatból következik a másik, a sor végtelennek tűnik. Hiszen az emésztő gondolatok között sorakozik még: a félelem, a befejezetlen ügyek, a játszmák és a közömbösség sem jó tanácsadója életünknek. De ha mindezek tudatosulnak bennünk, akkor már félúton járunk… Ne halogassuk a rendrakást, hiszen már pusztán a „leltár” is komoly felszabadító hatással lehet ránk!

Fotó:
pixabay.com

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.