Menü

Az olvasás forradalma?

A megállíthatatlan és szupergyors technikai fejlődés megannyi negatívuma mellett azért bőven találunk pozitív hozadékot. Az olvasás népszerűségének alakulására például még a klasszikus értékek legnagyobb védelmezői is elismerően csettinthetnek.

Ma még azért a legtöbb ember számára nehézen elképzelhető, hogy a szép, jó tapintású, színes, szagos könyv helyett egy E-könyv olvasót, vagy valami modern kütyüt vegyen a kezébe, ha olvasni támad kedve. De. Az évről-évre jobb és használhatóbb speciális, E-könyv olvasó eszközök mellett a digitális olvasás az okostelefonok és a tabletek hihetetlen népszerűségének hullámán kap új lendületet.

Az úgynevezett E-könyveket ugyanis nemcsak az olvasókon lehet élvezni, hanem szinte minden számítógépen. Ez pedig azt jelenti, hogy az olvasás összekapcsolódott egy dinamikusan fejlődő iparággal, egyre jobban beilleszkedik a digitális világba.

Az elektronikus könyvek  egy olyan népes, és hihetetlenül gyorsan hízó réteget szólítanak meg, amelyet nem feltétlenül érdekelnek a hagyományos könyvek. Most viszont, akár a divatnak is köszönhetően, olvasnak a fiatalok, és jelen pillanatban nem az a kérdés, hogy mit és hogyan.

Az elektronikus olvasás, beleértve az interneten történő böngészést is, nem ugyanaz, mint e tevékenység hagyományos, máig megszokott formája. A változás, talán beszélhetünk forradalomról is, hihetetlenül gyorsan megy végbe. A mai generációk körülbelül 90 százalékának természetes, hogy újságot, vagy könyvet vesz a kezébe, míg lassan felnő egy olyan korosztály, amelynek ezek a dolgok már teljesen természetellenesek lesznek. Ők másképp nézik és fogyasztják a betűket.

A példák azt mutatják, hogy nem kell keresztet vetni az olvasásra, sőt, elképzelhető, hogy annak népszerűsége még tovább fog növekedni. A kérdés, mennyiben lesz más az E-olvasás, mint a klasszikus forma, és hogyan lehet előbbit hasznosítani, azaz fenntartani a tudomány, irodalom és művészet megfelelő tudásszintjét, illetve az arra való igényt. A válasz bizonyosan nem napjainkban születik meg, hanem azt a „digitális generáció” adja majd meg véglegesen.

Fotó:
pixabay.com

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.