Menü

Sokat harcoltak a bódító fűszerért

Ma már fura elképzelni, hogy egy-egy ritka növény, vagy fűszer kereskedelméért évszázadokig tartó, ádáz harcok, háborúk zajlottak szárazföldön és vízen egyaránt. Így volt ez a gyógyászatban és az élelmiszeriparban is hasznosított szerecsendió esetében is.

A szerecsendióról először is fontos leszögezni, hogy nem dió. A szerecsendiófa szárított magva a szerecsendió, magköpenye pedig a szerecsendió-virág.

A növény eredete sokáig nagyon titokzatos, sőt, titkos volt. Az ázsiai kereskedők ugyan eljuttatták Európába, ám sok információt nem voltak hajlandóak megosztani a vásárlókkal. Akik pedig akadtak bőven, a szerecsendió a gyógyászatban és az asztalon, fűszerként is kedvelt volt. A magot szárítva, vagy őrölve használták, és még a magköpenyt, azaz a szerecsendió-virágot is hasznosították. A gyógyászatban többek között emésztésserkentésre, étvágynövelésre, fejfájásra, gyomorbántalmakra alkalmazták, a táplálkozásban pedig a levesektől a halételekig rengeteg mindent ízesítettek és ízesítenek vele.

Az ára természetesen magas volt, így nem csoda, hogy ádáz harc ment a kereskedelméért. A Csendes-óceánt egyre inkább feltérképező európaiak megtalálták a szerecsendió „forrását”. A 16. századtól a portugálok, aztán a hollandok tették rá a kezüket a Fűszer-szigetekhez tartozó egyik kis szigetcsoport értékes terményére. Később az angolok is beszálltak a küzdelembe, kereskedtek vele, ők eleinte más helyszínről szerezték be az alapanyagot, de később a holland területért háborúztak. Természetesen azt el lehet képzelni, hogy ez a kereskedelem, mit jelentett az őslakosok számára. A monopóliumnak aztán az vetett véget, hogy a növény számos helyen megtelepedett, Indában, Amerikában és Afrikában is elkezdtek nagy tételben foglalkozni vele.

Ma is számos területen hasznosítják tulajdonságait, többek között a kozmetikai iparban és az italgyártásban is. Érdekesség, hogy illóolajának fő összetevője, a miriszticin mérgező, nagyobb mennyiségben halálos is lehet. Egy időben alacsonyabb kategóriájú kábítószerként is használták.

Fotó:
pixabay.com

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.