Unatkozik a gyerek nyáron? Helyes.
- Dátum: 2025.07.17., 14:35
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- elme, erős, érzelmi fejlődés, gyerek, képzelőerő, kreativitás, leköt, mentális, motivált, nyári szünet, pszichés, pszichológus, strukturálatlan idő, szülő, tevékenység, unalom, unatkozik
Mai cikkünkben néhány gondolatot hoztam arról, miért nem baj, sőt hasznos is lehet, ha néha unatkozik a gyerek a vakáció alatt! Unatkozik a gyerek nyáron? Helyes.
"Anya/Apa unatkozom!" - egy olyan mondat, amit szülőként gyakran hallunk. Azonban pszichológusok szerint nem is akkora baj, ha a gyermek unatkozik időnként. Többek között azok miatt az okok miatt sem, amelyről mai cikkünkben lesz szó.
Ha eddig így nem gondoltak rá, akkor képzeljék el, hogy az unalom mennyire fejleszti a kreativitást. Igen! Amikor ugyanis a gyerek unatkozik, kénytelen magát szórakoztatni. Ekkor születnek a legjobb ötletek, játékok, szerepjátékok, vagy épp rajzok, barkácsolások. Az unalom táptalaja a fantáziának.
Lehetőséget ad a lelassulásra, ha unatkozik a gyerek.
Gondoljunk csak bele, hogy az iskolaévek alatt gyakran percre pontosan be van osztva a gyerek ideje. A nyári unalom nem hátrány, hanem szükséges pihenés az idegrendszernek. Ebből születik az igazi feltöltődés.
S hogy mennyit unatkozzon a gyerek nyáron? A pszichológus tanácsa szerint nem kell minden percet betervezni a nyári szünetben, nem kell túlgondolni a programokat, túlszervezni a napokat. Sok pszichológus tanácsa szerint egyáltalán nem szükséges mindig valami konkrét dolgot csinálni. Lehet unatkozni is.
A strukturálatlan idő éppoly fontos, mint a tervezett tevékenységek.
Hogyan segít az önállóság kialakításában az unalom?
Ha mindig van kéznél egy program vagy képernyő, a gyerek nem tanulja meg önállóan beosztani az idejét. Az unalom alatt viszont elkezd próbálkozni: mit csináljak? Mit találjak ki?
Ne aggódjanak a kedves szülők, unatkozni néha egészséges.
A túl sok inger hosszú távon nyugtalanságot, türelmetlenséget okoz. Az unalom megtanít egyedül lenni a gondolatainkkal – ez egy fontos belső egyensúlyi állapot, amit gyerekként érdemes megélni.
Unalomból születnek a beszélgetések!
Amikor nincs kéznél telefon, tévé vagy tablet, a gyerek gyakrabban fordul a szülőhöz vagy testvérhez – ilyenkor jönnek a spontán beszélgetések, kérdések, együtt töltött pillanatok.
Lehet furcsán hangzik, de az unalom nem ellenség, hanem lehetőség. Ha megtanítjuk a gyereknek, hogy nem baj, ha néha nem történik semmi, akkor később is jobban boldogul a saját idejével – és önmagával. Az unalom arra tanít bennünket, hogy találhatunk új módszereket a figyelmünk lekötésére és problémáink megoldására.
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.