Táplálkozási viszonyaink
- Dátum: 2014.03.11., 10:22
- élelmiszer, életmód, pszichológia, táplálkozás
Étkezés, táplálkozás, életmód. A három „legfoglalkoztatottabb” szó manapság. Állandóan találkozunk ezekkel a fogalmakkal, a társadalmi tudatosító kampányok legfőbb témái, de ma már baráti beszélgetésekből sem hiányozhat, ki milyen táplálkozási irányokat vall.
Rengeteg sok irányból érkezik információ felénk arról, hogyan táplálkozzunk, milyen élelmiszereket fogyasszunk. Az evés pszichológiai, egészségügyi oldaláról is lassan egyetemi szintű képzést kapunk, nem beszélve a tudatos vásárlói szokásokról, életmód optimalizálásáról, és a helyes táplálkozás vonatkozásairól. A téma úgy tűnik kimeríthetetlen.
És akkor mit látunk a bevásárlóközpontokban napról napra, hétről hétre? „Bevásárló maratonistákat”, akik úgy vetik rá magukat a roskadásig tele pakolt polcokra, mintha világ végére készülnének, vagy legalábbis több napja éheznének. A tudathasadás általános jelenség, a fejekben csak úgy pörögnek az ellentétek: egészséges ételek vs. időhiány, szigorú elvek, elhatározások vs. kibúvók és kényszermegoldások, rendszeres táplálkozás vs. „valamit gyorsan be kéne kapni”. Erről a tudathasadt kettőségről persze a kosarak is árulkodnak, így halmozódik egymásra a teljes kiőrlésű péksütemény és a chips, a zöldségek és a mirelit pizza, na meg az ásványvíz és a különböző cukros üdítők.

A jelenség nem is olyan váratlan, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt ötven évben többet változtak étkezési szokásaink, mint előtte ezer év alatt. A jelenség elemei között megtalálható többek között a szupermarket effektus (melynek része például, hogy „eltűnteket az évszakok” a boltokból), illetve az, hogy egyre jobban lélektani tényezők határozzák meg táplálkozásunkat, míg a fiziológiai elemek háttérbe szorulnak.
Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom mohósága összefüggésben van a különböző stresszorok fokozódásával. Gyakran veszi fel ezért az étkezés a nyomás- kiegyenlítő szelep funkcióját életünkben. De ma már ez is egy újabb stressz, hiszen egyből szemünk előtt lebegnek a mindenre kiterjedő életmódtanácsok üzenetei, az elhízás egészségügyi következményei. A sor végtelen.
Szóval minden elismerés azoké, akik még képesek viszonylag természetesen viszonyulni a táplálkozáshoz.
Fotó:
pixabay.com
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.