Táplálkozási viszonyaink
- Dátum: 2014.03.11., 10:22
- élelmiszer, életmód, pszichológia, táplálkozás
Étkezés, táplálkozás, életmód. A három „legfoglalkoztatottabb” szó manapság. Állandóan találkozunk ezekkel a fogalmakkal, a társadalmi tudatosító kampányok legfőbb témái, de ma már baráti beszélgetésekből sem hiányozhat, ki milyen táplálkozási irányokat vall.
Rengeteg sok irányból érkezik információ felénk arról, hogyan táplálkozzunk, milyen élelmiszereket fogyasszunk. Az evés pszichológiai, egészségügyi oldaláról is lassan egyetemi szintű képzést kapunk, nem beszélve a tudatos vásárlói szokásokról, életmód optimalizálásáról, és a helyes táplálkozás vonatkozásairól. A téma úgy tűnik kimeríthetetlen.
És akkor mit látunk a bevásárlóközpontokban napról napra, hétről hétre? „Bevásárló maratonistákat”, akik úgy vetik rá magukat a roskadásig tele pakolt polcokra, mintha világ végére készülnének, vagy legalábbis több napja éheznének. A tudathasadás általános jelenség, a fejekben csak úgy pörögnek az ellentétek: egészséges ételek vs. időhiány, szigorú elvek, elhatározások vs. kibúvók és kényszermegoldások, rendszeres táplálkozás vs. „valamit gyorsan be kéne kapni”. Erről a tudathasadt kettőségről persze a kosarak is árulkodnak, így halmozódik egymásra a teljes kiőrlésű péksütemény és a chips, a zöldségek és a mirelit pizza, na meg az ásványvíz és a különböző cukros üdítők.

A jelenség nem is olyan váratlan, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt ötven évben többet változtak étkezési szokásaink, mint előtte ezer év alatt. A jelenség elemei között megtalálható többek között a szupermarket effektus (melynek része például, hogy „eltűnteket az évszakok” a boltokból), illetve az, hogy egyre jobban lélektani tényezők határozzák meg táplálkozásunkat, míg a fiziológiai elemek háttérbe szorulnak.
Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom mohósága összefüggésben van a különböző stresszorok fokozódásával. Gyakran veszi fel ezért az étkezés a nyomás- kiegyenlítő szelep funkcióját életünkben. De ma már ez is egy újabb stressz, hiszen egyből szemünk előtt lebegnek a mindenre kiterjedő életmódtanácsok üzenetei, az elhízás egészségügyi következményei. A sor végtelen.
Szóval minden elismerés azoké, akik még képesek viszonylag természetesen viszonyulni a táplálkozáshoz.
Fotó:
pixabay.com
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.