Menü

Végtelen közösség, véges „igazi” kapcsolat

Napjaink aktuális kérdése, hogy a közösségi oldalak, és általában az internet használata vajon valóban képes-e kiterjeszteni kapcsolati hálónkat, baráti körünk „méreteit”?

Kétségtelen, hogy a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módját egyaránt képesek megkönnyíteni a közösségi hálók, és az újfajta mobiltechnológiák. Elég valakivel egyszer találkoznunk (vagy egyszer sem), hogy egy kattintással barátunkká, ismerősünkké „tehetjük” őket, így minimális energia befektetéssel képesek vagyunk növelni kapcsolati tőkénket.

Ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon is, hogy mit jelent a kiterjedt kapcsolati háló, milyen funkciót, szerepet tud betölteni életünkben, és hogy valójában mennyire élő kapcsolatokról van szó. Pusztán az, hogy ismerőseink címszó alatt a különböző közösségi oldalakon egyre több név szerepel, nem jelenti azt, hogy ténylegesen egyre nagyobb kapcsolati tőkével rendelkezünk.

Pszichológiai kutatások szerint aktív kapcsolati hálónk mérete állandó, vagyis összességében az internet használata nem képes megváltoztatni, befolyásolni érzelmi kötődéseink határait. Társas életünk folyamatosan változik, emberek jönnek- mennek benne, de általában az „élő” kapcsolati kör mérete nem változik.

Egy brit-finn kutatás középiskolai diákok kommunikációs mintázatait vizsgálta több éven keresztül. A vizsgált célcsoport élethelyzete eközben jelentősen megváltozott, hiszen egyetemre kerültek, majd elkezdtek dolgozni. Természetesen mindig új és új emberekkel kerültek kapcsolatba, ám új barátságok szinte mindig csak a régiek kárára köttettek. A kutatás során az derült ki, hogy az új technológiákkal szemben, a mélyen rögzült egyéni kommunikációs minták határozzák meg elsősorban kapcsolati hálónkat. Bár a közösségi oldalak a kapcsolati lehetőségeket szinte végtelenítik, szoros érzelmi kötelékek fenntartására való képességünket nem tudják növelni.

Fotó:
pixabay.com

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.