Menü

Végtelen közösség, véges „igazi” kapcsolat

Napjaink aktuális kérdése, hogy a közösségi oldalak, és általában az internet használata vajon valóban képes-e kiterjeszteni kapcsolati hálónkat, baráti körünk „méreteit”?

Kétségtelen, hogy a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módját egyaránt képesek megkönnyíteni a közösségi hálók, és az újfajta mobiltechnológiák. Elég valakivel egyszer találkoznunk (vagy egyszer sem), hogy egy kattintással barátunkká, ismerősünkké „tehetjük” őket, így minimális energia befektetéssel képesek vagyunk növelni kapcsolati tőkénket.

Ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon is, hogy mit jelent a kiterjedt kapcsolati háló, milyen funkciót, szerepet tud betölteni életünkben, és hogy valójában mennyire élő kapcsolatokról van szó. Pusztán az, hogy ismerőseink címszó alatt a különböző közösségi oldalakon egyre több név szerepel, nem jelenti azt, hogy ténylegesen egyre nagyobb kapcsolati tőkével rendelkezünk.

Pszichológiai kutatások szerint aktív kapcsolati hálónk mérete állandó, vagyis összességében az internet használata nem képes megváltoztatni, befolyásolni érzelmi kötődéseink határait. Társas életünk folyamatosan változik, emberek jönnek- mennek benne, de általában az „élő” kapcsolati kör mérete nem változik.

Egy brit-finn kutatás középiskolai diákok kommunikációs mintázatait vizsgálta több éven keresztül. A vizsgált célcsoport élethelyzete eközben jelentősen megváltozott, hiszen egyetemre kerültek, majd elkezdtek dolgozni. Természetesen mindig új és új emberekkel kerültek kapcsolatba, ám új barátságok szinte mindig csak a régiek kárára köttettek. A kutatás során az derült ki, hogy az új technológiákkal szemben, a mélyen rögzült egyéni kommunikációs minták határozzák meg elsősorban kapcsolati hálónkat. Bár a közösségi oldalak a kapcsolati lehetőségeket szinte végtelenítik, szoros érzelmi kötelékek fenntartására való képességünket nem tudják növelni.

Fotó:
pixabay.com

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.