Menü

Pozitív gondolkodás, mint életforma

A gondok és a nehézségek elkerülhetetlenek az életben, de hogy mennyire betegítenek meg minket és tesznek boldogtalanná az már saját gondolkodásmódunktól és értékelésünktől függ. Ez a kiindulópontja a pozitív gondolkodásnak, mint életformának.

Valaki ezt ösztönösen is követi, az ilyen emberek, ha tudattalanul is, de felelősséget vállalnak saját életükért, tehát nem csak passzív elszenvedői az élet nehézségeinek.

Agyunk főképp stresszhelyzetekben hajlamos „automata üzemmódra” váltani, ezért fontos, hogy ha ösztönösen nem megy, akkor tanuljuk meg korrigálni berögzült, negatív gondolkodási mechanizmusainkat.

Tipikusan ilyen rossz beállítódás, amikor valaki mindenféle lazítást, pihenést, időpocsékolásnak értékel, mindenféle élvezetet, ami ezzel kapcsolatos a nyugdíjas évekre tartogat. Ez sem más, mint gondolkodásbeli kérdés, hiszen értékelhetjük úgy is, hogy az élet élvezete, a pihenés is hasznos időtöltés. Míg az egyik gúzsba köt, a másik felszabadít a döntés pedig a mienk és nem másoké.

Szintén negatív irányba fordítja gondolkodásunkat, amikor sorozatosan másokat kritizálunk, vádaskodunk, és másokban keressük a hibát. Ha hajlamosak vagyunk erre, akkor itt az ideje az alapos önértékelésnek, mert a bűnbakképzés hátterében mindig saját bizonytalanságok és gyengeségek húzódnak meg.

A pozitív gondolkodás egyik alapja, hogy nem minden esetben mások elvárásait helyezzük a fókuszba. Ez nem egyenlő az önzőséggel, csak éppen nem próbálunk meg mindenkinek megfelelni. Saját érzelmeinkkel, igényeinkkel és szükségleteinkkel kell elsősorban „kapcsolatban” lennünk, ennek megfelelően cselekednünk. Ez az alapja egyébként az integratív, belülről vezérelt, érett személyiségnek is.

Fotó:
pixabay.com

Gyermekkori kötődési minták felnőttként

Gyermekként rengeteg olyan mintát veszünk át, amelyek már akkor is, de később pedig még inkább kihatnak arra, hogy hogyan tudunk szeretni. A korábbi élményeink és tapasztalataink alapján fogunk kötődni bizonyos emberekhez, csoportokhoz és eszmékhez is. A megtanult kötődési stílus pedig annyira aktívan él az emberekben, hogy felnőttként is nagymértékben befolyásolja azt, hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, milyen módon kommunikálunk és hogy bizonyos problémák esetén milyen megküzdési stratégiákat fejlesztünk ki.

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési és tanulási zavarokat okozhat.

Depresszió jelei az arcon

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a átélt életében már legalább egyszer egy depresszív periódust.

A néma segélykiáltás: az önbántalmazás

Ütések, harapás, bőrcsipkedés, hajtépkedés adott esetben vagdosás és még sok más hasonló formája van a fiatalok körében egyre nagyobb arányban előforduló önkárosításnak. Az önsértés számos lelki problémára nyújthat megküzdési módszert, ami könnyen megszokássá válhat és akár tragédiával is végződhet – még akkor is, ha a szándék az lenne, hogy az önbántalmazáson keresztül keressen kiutat az ember.

A szeretethiányos ember ismertető jelei

Nem bírnak meglenni egyedül. Társ-, illetve társaságfüggők. De még ha van is mellettük valaki, akkor is attól paráznak, hogy elfogják veszíteni az illetőt, elhagyják, elárulják őket.