Hatékony irányítás- Az irányítás megosztása
- Dátum: 2014.04.22., 22:17
- kreativitás, motiváció, vezetői stílus
A szervezetirányítás hatékonyságának szempontjai régóta központi témája a szociológiának és a pszichológiának is. Jelentős változások történtek abban, hogy milyen motivációs rendszerek segítségével igyekeznek optimalizálni az eredményességet.
A prekoncepciók alapvetően befolyásolják a vezetési stílusokat, a pszichológiai és szociológiai kutatások révén azonban egyre többet tudunk meg az „emberi működésről”. Korábban általános nézet volt, hogy a munka „szükséges rossz”, vagyis az embereket csak szigorral, erős kontrollal egységes utasítási rendszerben lehet munkára bírni. Bár bizonyos munkaterületeken, iparágakban valóban helye lehet ennek a vezetői felfogásnak, mégis ma már látható mennyire sematizált, leegyszerűsített „munkavállalói képre” épül ez a vezetői stílus.
Persze munkaterületenként, munkafolyamatonként és egyénileg is nagyon eltérő lehet, hogy milyen vezetői stílus bizonyul a leghatékonyabbnak a motiválásban.
Ahol kreativitásra van szükség, ott bizonyos, hogy a hierarchia, és a kontroll negatívan hat az eredményességre, mivel alapvetően gátolja az önálló, alkotó jellegű munkavégzést. Van, akinek a teljesítménymotiváció jelenti a hajtóerőt. Az ilyen típusú emberek számára az a fontos, hogy munkájukkal, erőfeszítésükkel valóban befolyásolni tudják az eredményt, ez motiválja őket leginkább a hatékony munkavégzésre. A kapcsolatmotivációval rendelkező emberek számára a versengés nem motiváló inkább gátló hatású, elfogadó, támogató környezetben tudnak leginkább jól, sikeresen dolgozni. A versengés a hatalmi motivációkkal rendelkezők számára lesz igazán fontos, akik szeretnek irányítani és ellenőrizni.
Szerencsére a főnök-beosztott viszony ma már egyre kevésbé sematikus, dogmatizált és hierarchizált. Már a 90’-es években megjelent egy új irányzat a vezetési stílusok között, az úgy nevezett empowerment. Ez az irányítási stílus felismeri, hogy a felelősség és a hatalom megosztása mind a vezetőkre, mind az alkalmazottakra jó hatással lehet, és összességében fokozza az eredményességet is. A hatalom megosztása, önirányító csoportok létrehozása során bizonyos döntési jogkörök delegálódnak az alsóbb szintekre, vagyis megoszlik a felelősség. Persze ez csak akkor hatásos, ha ehhez megfelelő erőforrásokat is biztosítanak. Ez a rendszer gyorsabbá és hatékonyabba teheti a szervezet működését, tehermentesíti a vezetőséget és motiváltabbá teszi az alkalmazottakat.
Fotó:
pixabay.com
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.