Család: hatalmi vagy kapcsolati háló?

Néha nehéz eldönteni egy családról, hogy az éppen az egyik legintimebb kapcsolati közösség, vagy egy csatamező, ahol folyamatos az erőviszonyok versengése.

A család lehet a béke szigete és versengés fő terepe is, akkor mindkettő „funkció” is jól megfér egymás mellett.  A lényeg, hogy a család alapvetően egy dinamikusan változó intézmény, mely több alrendszer (például: szülő-szülő, szülő-gyerek) működéséből tevődik össze. Ráadásul a család működésére belső és külső változások egyaránt hatással vannak, ezek mentén folyamatosan formálódnak a szerepek, a határok és a szabályok.

Az is nagyon változó lehet, hogy egy adott családban milyen vezetési stílus „honosodik” meg, ez lehet demokratikus vagy tekintélyelvű, önmagában nem ez okozza általában a problémát. A nehézség ott kezdődik, ha például a szülők ezzel kapcsolatban ellentétes álláspontot képviselnek. A különböző elképzelések akkor válnak problémássá, ha ezek ütköztetése olyan ellenséges környezetet teremt, melyben bizonyos kérdések „érinthetetlenné” válnak. Ez a klíma főleg, ha fontos kérdéseket érint újabb szorongást válthat ki például a gyerekekben. A szülői alrendszer diszfunkcionális működése sokszor a gyerekek viselkedésében okoz problémát, vagy akár fizikai tüneteket. Ez is mutatja, hogy bár a család különböző szereplőkből és kapcsolatokból áll, valójában több, mint tagjainak összessége, vagyis bizonyos szinten „önálló életet él”.

Az a jó, ha a család dinamikus és rugalmas rendszer, a változás természetes, akkor is, ha átmenetileg krízist okoz a családtagok életében. Életciklusváltáskor például gyakran alakul ki komolyabb vagy enyhébb válság a kapcsolatokban, ez azért van, mert hirtelen átértékelődnek a szerepek, megváltoznak a szabályok és a határok. Ezekről bizony tudomást kell venni, és tisztázni kell az új „felállásokat”, különben éket ver a család egészséges működésébe.

Fotó:
pixabay.com