Család: hatalmi vagy kapcsolati háló?
- Dátum: 2014.04.25., 11:35
- család, dinamikus, kapcsolati háló
Néha nehéz eldönteni egy családról, hogy az éppen az egyik legintimebb kapcsolati közösség, vagy egy csatamező, ahol folyamatos az erőviszonyok versengése.
A család lehet a béke szigete és versengés fő terepe is, akkor mindkettő „funkció” is jól megfér egymás mellett. A lényeg, hogy a család alapvetően egy dinamikusan változó intézmény, mely több alrendszer (például: szülő-szülő, szülő-gyerek) működéséből tevődik össze. Ráadásul a család működésére belső és külső változások egyaránt hatással vannak, ezek mentén folyamatosan formálódnak a szerepek, a határok és a szabályok.
Az is nagyon változó lehet, hogy egy adott családban milyen vezetési stílus „honosodik” meg, ez lehet demokratikus vagy tekintélyelvű, önmagában nem ez okozza általában a problémát. A nehézség ott kezdődik, ha például a szülők ezzel kapcsolatban ellentétes álláspontot képviselnek. A különböző elképzelések akkor válnak problémássá, ha ezek ütköztetése olyan ellenséges környezetet teremt, melyben bizonyos kérdések „érinthetetlenné” válnak. Ez a klíma főleg, ha fontos kérdéseket érint újabb szorongást válthat ki például a gyerekekben. A szülői alrendszer diszfunkcionális működése sokszor a gyerekek viselkedésében okoz problémát, vagy akár fizikai tüneteket. Ez is mutatja, hogy bár a család különböző szereplőkből és kapcsolatokból áll, valójában több, mint tagjainak összessége, vagyis bizonyos szinten „önálló életet él”.
Az a jó, ha a család dinamikus és rugalmas rendszer, a változás természetes, akkor is, ha átmenetileg krízist okoz a családtagok életében. Életciklusváltáskor például gyakran alakul ki komolyabb vagy enyhébb válság a kapcsolatokban, ez azért van, mert hirtelen átértékelődnek a szerepek, megváltoznak a szabályok és a határok. Ezekről bizony tudomást kell venni, és tisztázni kell az új „felállásokat”, különben éket ver a család egészséges működésébe.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.