Hiperaktivitás: összetettebb probléma, mint gondolnánk
- Dátum: 2014.05.13., 10:48
- figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás, viselkedészavar
Sokszor használják a hiperaktivitás fogalmát, a nyugtalan, mozgékony gyerekekre. Pedig ennél jóval komplexebb problémáról van szó, hátterében többféle végrehajtó funkció zavara húzódhat meg, ezért több szempontból is befolyásolja az iskolai viselkedést és a teljesítményt is.
Körülbelül a gyerekek 6-8 százalékát érinti ez a viselkedészavar, amely felnőttkorra általában megszűnik, de a tünetek közül a figyelemzavar illetve az impulzivitás többnyire továbbra is megmarad.
Önmagában egy nagyobb fokú impulzivitás még nem feltétlenül jelent komplex viselkedészavart, bár tény hogy ezek a gyerekek több figyelmet igényelnek, és energikusabb odafordulást a szülők részéről.
Egy figyelemhiányos hiperaktivitási zavar azonban komolyabb tünetekkel és következményekkel jár. A dekoncentráltság motoros nyugtalansággal társul, valamint erőteljes impulzivitással. A koncentrálási nehézségek, a túlmozgásos tünetek, illetve a lobbanékonyság, megfontoltság hiánya a viselkedés szabályozás diszfunkcionális működésére utal.
Ha ez a típusú komplex viselkedészavar fennáll, akkor számos úgynevezett végrehajtó funkció zavara is meghúzódhat a háttérben. Idetartozik például a célirányos viselkedéstől kezdve a tervezésen, belső szabályozáson és munkamemórián át, a mentális struktúrák kialakítása és változtatása is. Ezek a funkciózavarok pedig a következő hétköznapi feladatok elvégzésénél mutatkoznak meg: feladatok szervezése, idő követése, rangsorolás, fontossági sorrendek kialakítása, összpontosítás. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a rossz, nem elégséges iskolai teljesítmény, amely a frusztráció kezelésében jelentkező problémákkal társulva még szociális, kapcsolati nehézségeket is okoz.
Persze azért a drasztikus, súlyos eseteken kívül széles skálán mozog az a fajta személyiség illetve viselkedés, amit a köznyelv általában egységesen hiperaktivitásnak tulajdonít. Ezért fontos a mérlegelés, a legfontosabb hogy a tünetek milyen mértékben nehezítik meg az alkalmazkodást, és az életkorhoz képest milyen gyakorisággal illetve intenzitással jelentkeznek.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?