Menü

Hiperaktivitás: összetettebb probléma, mint gondolnánk

Sokszor használják a hiperaktivitás fogalmát, a nyugtalan, mozgékony gyerekekre. Pedig ennél jóval komplexebb problémáról van szó, hátterében többféle végrehajtó funkció zavara húzódhat meg, ezért több szempontból is befolyásolja az iskolai viselkedést és a teljesítményt is.

Körülbelül a gyerekek 6-8 százalékát érinti ez a viselkedészavar, amely felnőttkorra általában megszűnik, de a tünetek közül a figyelemzavar illetve az impulzivitás többnyire továbbra is megmarad.

Önmagában egy nagyobb fokú impulzivitás még nem feltétlenül jelent komplex viselkedészavart, bár tény hogy ezek a gyerekek több figyelmet igényelnek, és energikusabb odafordulást a szülők részéről.

Egy figyelemhiányos hiperaktivitási zavar azonban komolyabb tünetekkel és következményekkel jár. A dekoncentráltság motoros nyugtalansággal társul, valamint erőteljes impulzivitással. A koncentrálási nehézségek, a túlmozgásos tünetek, illetve a lobbanékonyság, megfontoltság hiánya a viselkedés szabályozás diszfunkcionális működésére utal.

Ha ez a típusú komplex viselkedészavar fennáll, akkor számos úgynevezett végrehajtó funkció zavara is meghúzódhat a háttérben. Idetartozik például a célirányos viselkedéstől kezdve a tervezésen, belső szabályozáson és munkamemórián át, a mentális struktúrák kialakítása és változtatása is. Ezek a funkciózavarok pedig a következő hétköznapi feladatok elvégzésénél mutatkoznak meg: feladatok szervezése, idő követése, rangsorolás, fontossági sorrendek kialakítása, összpontosítás. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a rossz, nem elégséges iskolai teljesítmény, amely a frusztráció kezelésében jelentkező problémákkal társulva még szociális, kapcsolati nehézségeket is okoz.

Persze azért a drasztikus, súlyos eseteken kívül széles skálán mozog az a fajta személyiség illetve viselkedés, amit a köznyelv általában egységesen hiperaktivitásnak tulajdonít. Ezért fontos a mérlegelés, a legfontosabb hogy a tünetek milyen mértékben nehezítik meg az alkalmazkodást, és az életkorhoz képest milyen gyakorisággal illetve intenzitással jelentkeznek. 

Fotó:
pixabay.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.