Menü

Hiperaktivitás: összetettebb probléma, mint gondolnánk

Sokszor használják a hiperaktivitás fogalmát, a nyugtalan, mozgékony gyerekekre. Pedig ennél jóval komplexebb problémáról van szó, hátterében többféle végrehajtó funkció zavara húzódhat meg, ezért több szempontból is befolyásolja az iskolai viselkedést és a teljesítményt is.

Körülbelül a gyerekek 6-8 százalékát érinti ez a viselkedészavar, amely felnőttkorra általában megszűnik, de a tünetek közül a figyelemzavar illetve az impulzivitás többnyire továbbra is megmarad.

Önmagában egy nagyobb fokú impulzivitás még nem feltétlenül jelent komplex viselkedészavart, bár tény hogy ezek a gyerekek több figyelmet igényelnek, és energikusabb odafordulást a szülők részéről.

Egy figyelemhiányos hiperaktivitási zavar azonban komolyabb tünetekkel és következményekkel jár. A dekoncentráltság motoros nyugtalansággal társul, valamint erőteljes impulzivitással. A koncentrálási nehézségek, a túlmozgásos tünetek, illetve a lobbanékonyság, megfontoltság hiánya a viselkedés szabályozás diszfunkcionális működésére utal.

Ha ez a típusú komplex viselkedészavar fennáll, akkor számos úgynevezett végrehajtó funkció zavara is meghúzódhat a háttérben. Idetartozik például a célirányos viselkedéstől kezdve a tervezésen, belső szabályozáson és munkamemórián át, a mentális struktúrák kialakítása és változtatása is. Ezek a funkciózavarok pedig a következő hétköznapi feladatok elvégzésénél mutatkoznak meg: feladatok szervezése, idő követése, rangsorolás, fontossági sorrendek kialakítása, összpontosítás. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a rossz, nem elégséges iskolai teljesítmény, amely a frusztráció kezelésében jelentkező problémákkal társulva még szociális, kapcsolati nehézségeket is okoz.

Persze azért a drasztikus, súlyos eseteken kívül széles skálán mozog az a fajta személyiség illetve viselkedés, amit a köznyelv általában egységesen hiperaktivitásnak tulajdonít. Ezért fontos a mérlegelés, a legfontosabb hogy a tünetek milyen mértékben nehezítik meg az alkalmazkodást, és az életkorhoz képest milyen gyakorisággal illetve intenzitással jelentkeznek. 

Fotó:
pixabay.com

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?