Tévhit, hogy a tartós tej egészségtelen!
- Dátum: 2014.07.06., 21:37
- calcium, csomagolás, D-vitamin, emésztés, ESL, fehérje, foszfor, homogénezés, hőkezelés, kálcium, papír, pasztrőrözés, tápanyag, tartós tej, tartósítás, tartósítószer, tej, tejtermékek, UHT, UHT-tej, újrahasznosítás
Egy Magyarországon készült felmérés szerint az emberek több, mint fele úgy gondolja, hogy a boltban kapható tejek, valamint tartós tejek egészségtelenek, méghozzá azért, mert tartósítószert tartalmaznak, tejporból készülnek, valamint vizezik őket. A tejek kedvelőit szeretnénk megnyugtatni: ez az állítás hamis, és a tartós tej bizony egészséges! Sőt, a fogyasztása sokkal kevésbé kockázatos, mint a házi tejé, és az sem igaz, hogy kevesebb tápanyagot tartalmazna!
Leginkább a „tartós tej” elnevezés miatt asszociálunk arra, hogy a tartós tejek valamiféle tartósítószert tartalmaznak, és korábban néhány felháborodott kistermelő is terjesztett ilyen híreket. Ha így lenne, akkor azt a gyártók kötelesek lennének ezt feltüntetni a csomagoláson, ugyanúgy, ahogy rengeteg terméken olvashatjuk, ha valami tartósító adalékanyagot tartalmaz. Mégis, akkor hogyan lehetséges, hogy ilyen sokáig eláll az egyébként romlékony tej? Egyrészt a hőkezelési eljárások miatt, ami egyáltalán nem olyan futurisztikus dolog, mint ahogy hangzik, másrészt a csomagolás módja miatt.
A hőkezelési eljárás lényege ahhoz hasonlít, mint amikor otthon felforraljuk a tejet. Ezt egyébként nehogy elmulasszuk a házi tej esetén, mivel egészségre káros mikroorganizmusokat tartalmazhat! Persze a hőkezelés másképp, ipari módszerekkel történik, de a lényege, hogy néhány másodpercig magas hőmérsékleten tartják a tejet. Így a romlást okozó mikrobák elpusztulnak belőle. Az UHT elnevezés erre az eljárásra utal: Ultra High Temperature Theatred, azaz magas hőmérsékleten kezelt. Találkozhatunk még a dobozokon az ESL-hőkezelés fogalmával, ami az előzőhöz hasonló, csak itt 0,1 másodpercig, azaz csak egy pillanatra melegítik fel a tejet, ugyanazon célból. Az eljárás során a tej összetevői nem változnak, és a tápanyagoknak max. csak a 10%-a veszik el!

A homogénezett tej fogalmától szintén nem kell megijedni: kedvező hatásai vannak, ezért van, hogy gyakorlatilag már csak homogénezett tej kerül piaci forgalomba. Az eljárás során a tejet nagy nyomással préselik át egy kis résen, így a tej zsírgolyócskáit fizikai úton felaprítják. Ezáltal az könnyebben emészthetővé válik.
A pasztőrözés szintén egy hőkezelési eljárás, itt kevésbé magas hőmérsékleten, viszont hosszabb ideig kezelik a tejet a kórokozó csírák elpusztítása érdekében. A pasztőrözött tej így kevésbé tartós, mint az UHT és ESL technológiákkal kezelt termékek.
A „tartós tej” másik fontos titka a csomagolása: a 6 rétegű kartondoboz ugyanis megakadályozza, hogy a tej levegővel és fénnyel érintkezzen. Ráadásul a csomagolás újrahasznosítható bizonyos módszerekkel.
Nem kell tehát lemondani a tejfogyasztásról, sőt a dietetikusok szerint nem is ajánlott, hiszen rengeteg D-vitamint, kalciumot, proteint, foszfort, fehérjét tartalmaz. És ehhez legkönnyebben a tejből juthatunk hozzá. Így csak a tejfehérjére, tejcukorra érzékenyeknek kell kerülniük a fehér, selymes ízű ital ivását.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.