Megváltozott a terhességi protokoll
Július elsejétől új orvosi protokoll lépett életbe a kismamák vizsgálatait illetően. Csökkent a kilenc hónap alatt elvégzendő teendők száma, de Magyarország ebből a szempontból még így is a legalaposabb nemzetek közé tartozik.
A legfontosabb változás talán az, hogy megszűnt (legalábbis a kötelező formája) az AFP elnevezésű szűrés. Ennek voltaképpen már ideje volt, hiszen a kor meghaladta a vizsgálat létjogosultságát. Az AFP a genetikai eredetű betegségeket hivatott szűrni, ám az ultrahang technológia fejlődésével voltaképpen elveszítette értékét a kismama vérének ez irányú vizsgálata. A 16. héten végezték, és azt nézték meg, hogy az anya vérében milyen koncentrációban van jelen az AFP névvel jelölt fehérje. Az sem volt jó, ha túl magas, és az is rossz jelnek számított, ha túl alacsony. Előbbi velőcső-záródási rendellenességet jelezhet, utóbbi Down-kórt, de maga a vizsgálat igencsak pontatlan, mert azt a bizonyos koncentrációt számos egyéb tényező befolyásolhatja.
Mint említettük, az AFP jelentőségét az ultrahangos technika fejlődése csökkentette le, az orvostudomány hazánkban is széles körben elérhető, sőt teljesen természetesnek számító, modern eszközével már jóval korábban kiszűrhetők a különböző rendellenességek, például a Down-kór is.
A 37 év feletti kismamáknak kötelező a genetikai tanácsadás.
A magyar kismama-protokoll egyébként elég alaposnak számít, még úgy is, hogy most csökkent a kötelező ultrahangvizsgálatok száma. Persze a kismamák többsége a gyakorlat szerint többet jár ultrahangra a kötelezőnél. Mostantól, ha valaki nem veszélyeztetett terhes, és ha erre az orvos engedélyt ad, nem muszáj szakorvoshoz járnia, szülésznő is gondozhatja. Persze mindez csak dokumentált, engedélyezett körülmények között folyhat továbbra is.
Fotó:
pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.