Menü

Szőlőmag-szerelem

Manapság a szőlővel kapcsolatosan leginkább arról hallhatunk, hogy az egyik legmagasabb kalóriatartalmú gyümölcs, és értékeit tekintve cukorbetegeknek nem javasolt a fogyasztása. Sokan azok közül, akik esznek szőlőt, a magját kikerülik, vagy egyben lenyelik. Talán nem is tudják, micsoda lehetőséget szalasztanak el! A szőlőmag ugyanis nagyon, és még annál is jobban egészséges! Manapság már többféle formában is találkozhatunk vele: szőlőmagolaj és szőlőmagőrlemény/szőlőmagliszt formájában. Mindegyik fogyasztása különösen ajánlott!

Főként, hogy ebben az alakjában szervezetünk még könnyebben hozzájut a benne rejlő tápanyagokhoz, mintha csak összerágjuk a magot. A szőlőmag jótékony hatásainak listája nagyon hosszú. Leginkább onnan ismert, hogy több kutatás is igazolta a rákmegelőző hatását, valamint azt, hogy hatékony a rákos sejtek elleni küzdelemben! Ezen kívül regenerálja a hajhagymákat, még a szoptatás idején jelentkező hajhullás esetén is hatásos, rugalmasabbá teszi a bőrt és segít a ránctalanításban, erősíti az ízületeket, serkenti az agyműködést. Tehát külsőleg-belsőleg is alkalmazható. És most az allergiaszezonban fontos, hogy általa kevésbé jelentkeznek az allergiás tünetek! És a lista még nem teljes…

A szőlőmag őrlemény, azaz a liszt, valamint a szőlőmagolaj egyszerre készül. A magból kipréselik a nedvességet, így készül az olaj, majd ezután darálják meg a szőlőmagot, ebből lesz az őrlemény, amit a finomsága miatt lisztként is neveznek. A kiváló őrlemények ugyanis a finomliszthez hasonlóan lágy szemcsékből állnak. Fontos azonban, hogy sosem „finomított” felirattal ellátott szőlőmag terméket válasszunk, hanem csakis olyat, ami hidegen sajtolt módszerrel készül! A finomítás ugyanis ipari folyamat. A megfelelő eljárással készült termékek ára nem olcsó, de a jótékony hatásait tekintve mindenképpen megéri, ráadásul nem kell belőle sokat használni. Figyelem: a szőlőmag bármely formában lévő kivonatát sötét, hűvös helyen tároljuk, így képes leginkább megőrizni a benne rejlő értékes anyagokat!

A szőlőmagolajat salátákhoz, bármilyen hidegen készült élelmiszerhez adhatjuk, de akár bébiételekhez is tehetünk belőle, vagy házilag készült majonézhez is használhatjuk. Sütéshez alkalmasabb, mint az olivaolaj, mivel magasabb az égéspontja. A szőlőmag őrleményt lisztként tehetjük az ételekbe, a lisztek kb. 3-5%-kát helyettesíthetjük vele. De adhatjuk joghurtokhoz, müzlihez, vagy tejberizshez is. Ráadásul az ízétől sem kell tartanunk, mert a szőlőhöz hasonló ízvilággal rendelkezik. Érdekes módon ezt még a sütésnél sem veszíti el. Olyan ételekhez javasoljuk, amihez jól illik a szőlő finom aromája. 

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?